Fürdőzni csak óvatosan
A nyár már az ajtón dörömböl. A tikkasztó hőség elől gyermek és felnőtt előszeretettel menekül a strandra, tópartra, vagy épp a csodákat rejtő kalandos tengerpartra. A nyár a kikapcsolódás, a felhőtlen szórakozás, a feltöltődés időszaka, ám elég egy pillanat, egy kis időre lankadó szülői figyelem és megtörténhet a baj. A fulladáshoz néhány „csendes” másodperc is elég.
Minden szülő rémálma, hogy egy percre nem figyel oda és a következő pillanatban már nem leli fürdőző gyermekét. Tévhit, hogy a fulladás hangos esemény, a valóságban legalább olyan távol áll a filmvászonról ismert jelenettől, mint a szülés. A fulladó személy nem kiabál, nem tud kiabálni, mert minden erejéből az életéért küzd.
Évente világszerte több mint 500 ezer fulladásos haláleset történik, amelyek egyharmada a 19 évesnél fiatalabb korosztályt érinti, de főleg az 5 év alatti gyermekeket.
Az 1-3 év körüli totyogókra veszélyt jelenthetnek a sekély kerti tavacskák, medencék is. Esetükben a fulladáshoz alig 5 cm mély víz is elegendő. A még nem teljes biztonsággal ülő csecsemők alámerülhetnek a fürdőkádban is, noha csak pár másodpercre hagytuk magukra.
A kamaszoknál a sekély vizekben történő ugrálás okozhat olyan súlyos koponya- vagy gerincsérülést, ami eszméletvesztéshez és következményes fulladáshoz vezethet. Ritkábban fordulnak elő gyermekkorban a mellkast ért hideg víz hatására bekövetkező szívritmus-zavarok vagy a meleg okozta szív-érrendszeri problémák (infarktus), esetleg a meleg hatására vagy úszás közben kialakuló epilepsziás görcsök miatti eszméletvesztés és elmerülés. Jól úszó gyermek esetén is gondoljunk a fulladás lehetőségére, ha szokatlan viselkedést észlelünk.
A közelmúltban még azt feltételezték, hogy különbség van a sós és az édes vízben történő fulladás patomechanizmusában, mára azonban ez a nézet megdőlt. A masszív alámerülés mind a két közegben kimossa a tüdő felületaktív anyagát (surfactant) és tüdővizenyőt, oxigénhiányt, illetve akut légzési elégtelenséget (ARDS) okozhat.
Fulladásnak nevezünk minden olyan eseményt, amikor a gyermek vízbe (vagy más folyadékba) alámerülve légzészavart, oxigénhiányt szenved el. A tünetek súlyosságát és a fulladás kimenetelét az alámerülés időtartama, a víz hőmérséklete és az esetleges szennyező anyagok jelenléte, az érintett esetleges alapbetegsége és a fulladást megelőző tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószer) használata befolyásolja.
Amennyiben a gyermek elmerült, de azonnal kiemelték a vízből, tudatánál van és aktívan köhög, a tüdőbe került folyadék jó eséllyel távozik a légutakból, de még az ilyen szerencsés eseteknél is szükség lehet kórházi megfigyelésre.
Különbséget teszünk a víz benyelése (lenyelése) és félrenyelése között. Szinte elkerülhetetlen, hogy a lubickoló kisgyermekek időről időre ne nyeljenek be a vízből. Ilyenkor a víz a gyermek gyomrába kerül, nem kíséri heves köhögés, ijedtség, fulladás. Ebben az esetben a víz szennyezettsége jelenthet problémát és bélfertőzés alakulhat ki, ami láz, hányás és hasmenés formájában jelentkezhet.
A félrenyelés során a víz a tüdőbe kerül, melyet heves köhögési roham követ, a gyermek akár hányhat is. Ez formailag hasonlít ahhoz, amikor étkezés közben szalad félre a folyadék vagy a táplálék.
Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék felköhögésével a probléma megoldódik. Ilyenkor is a víz minősége (strand, természetes víz) okozhat a későbbiekben problémát, a félreszaladt vízben lévő kórokozók miatt néhány nappal később akár magas láz, tüdőgyulladás, vagy tüdővérzés alakulhat ki.
Ez akkor alakulhat ki, ha a légutakba kerülő folyadék vagy egyéb anyag (ecet, citromlé, gőzök, gázok) a gége reflexes összezáródását okozza. A tüdő ilyenkor „száraz” marad, viszont a gázcsere zavart szenved, oxigénhiány, szervkárosodás majd halál állhat be. A gége reflexes elzáródása akut probléma, tévhit, hogy órákkal a fürdés után jelentkezik. A gégeduzzanathoz kell egy kis idő, de a kezdettől (rögtön a fürdéstől) rekedt hang és hangos, nehezített, egyre rosszabb minőségű légzés (stridor) kíséri. Ha otthon, órákkal, napokkal a fürdés után jelentkezik a légzészavar, a félrenyelt víz okozta gyulladás eredményezi a panaszokat és nem száraz fulladásról van szó.
A nedves formánál az elmerülést követően kialakuló oxigénhiány egy reflexes mély belégzést indít, amely következtében a tüdőt elönti a víz.
A fuldokló rendszerint pánikban van, szívverése heves, teste megfeszül, fejét hátraszegi, arcát felfelé tartja és kezét mereven nyújtja ki a vízből.
Utolsó erejével küzd a levegőért, így a legtöbb esetben hiányzik a csapkodás, a segélykiáltás, nem figyel a szólításra, segítségnyújtáskor nem együttműködő. Emiatt a fuldokló gyermek kimentése speciális szaktudást igényel.
Ha kis mennyiségű folyadék félrenyelése történt, a gyermek hatásosan, erőteljesen köhög, biztassuk a köhögésre, maradjunk nyugodtak! A legtöbb esetben a köhögés magától szűnik és a gyermek állapota rendeződik. Ha a köhögési roham erőteljes, nehezen csökken, orvosi vizsgálat és kórházi megfigyelés válhat szükségessé.
Ha a köhögés hatástalan, de a gyermek eszméleténél van, gyenge, ijedt, képtelen levegőt venni, bőre szürke, 5 háti ütés alkalmazása szükséges. A csecsemőt fektessük az alkarunkra, nagyobb gyermeket ültessük a térdünkre úgy, hogy a gyermek felsőteste a feje irányába lejtsen. Így alkalmazzuk a háti ütéseket a lapockák közé, legfeljebb 5 alkalommal. Ha a háti ütések hatástalanok, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás, kisgyermekeknél 5 hasi lökés próbálható.
Nagyobb gyermeknél a Heimlich manővert alkalmazzuk. Ha a háti ütések és mellkasi lökések (5+5 alkalommal) hatástalanok, hívjunk segítséget! Amennyiben a gyermek állapota romlik és eszméletét veszti, meg kell kezdeni az újraélesztést! Ha a gyermek időközben jobban lett is, felköhögte a folyadékot, idegen testet, minden esetben forduljunk orvoshoz!
Ha a vízből kimentett gyermek eszméletlen, kiáltson segítségért! Fektesse kemény felületre, tegye szabaddá a száját, ha lát benne elérhető idegen testet, távolítsa el, egy mozdulattal törölje ki a folyadékot! Emelje ki az állát vagy enyhén hajtsa hátra a fejét (neutrális fejhelyzet) és figyelje a légzését.
Amennyiben felmerül a nyaki gerincsérülés lehetősége (medencébe, vízbe ugrás után történt az elmerülés), a fejet ne szegje hátra, a beteget ne forgassa! Ha jó légzést tapasztal, őrizze a gyermeket a mentő kiérkezéséig. Ha nem tapasztal légzést (legfeljebb 10 másodpercig vizsgálva), azonnal kezdje el az újraélesztést! 5 kezdeti befújás után vizsgálja az életjeleket (mozgás, köhögés, szemnyitás). Ha nem tapasztal légzést, alkalmazzon 15 mellkasi nyomást a szegycsont alsó harmadában. Csecsemőnél 2 ujjal, kisgyermeknél a kéztővel, nagyobb gyermeknél kétkezes technikával. Folytassa felváltva a 2 befújást és a 15 mellkasi nyomást egy percen keresztül. Ha eddig senki nem értesítette a mentőt (155), ekkor hívja őket, majd a kiérkezésükig folytassa az újraélesztést!
Megfelelő körültekintéssel a legtöbb fulladás megelőzhető lenne. Ha Suhajda ismerte volna az alábbi szabályokat, tán kisfia sem járt volna oly szomorúan, mint Kosztolányi Fürdés című novellájában.
• Ne hagyjuk a gyermeket magára sem a fürdőkádban, sem a vízpart, a medence vagy a tó közelében.
• A medencébe, természetes vízbe (tenger, tó) való beugrás előtt győződjünk meg a víz mélységéről. Gumimatracról, vízibicikliről tájékozódás nélkül ne ugorjanak vízbe a gyermekek! Időnként felbukkanhat egy-egy sekélyebb rész és fejest ugorva életveszélyes nyaki gerincsérülés következhet be.
• Csecsemőket még néhány cm-es vízben se hagyjunk magukra, megcsúszva, fejüket beütve az orrukat-szájukat éppen ellepő, 4-5 cm-es víz is halálos fulladást okozhat.
• Epilepsziás beteg, még ha jól úszik is, csak felügyelet mellett legyen vízközelben!
• Felhevült testtel ne ugorjon a gyermek hideg vízbe! A fáradtság és a hideg izomgörcsöt okozhat a mellkasban, végtagokban.
• Amennyiben a gyermek a vízből jelentős mennyiséget félrenyelt, heves köhögési rohama volt, nehezen rendeződött az állapota, hangja rekedt marad, légzése hajszolt, feltétlenül forduljunk orvoshoz!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/25. számában.
