Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat
Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért - jelentette be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
"Francis Halzen felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása alapvető jelentőségű volt az IceCube (Jégkocka) Neutrínóobszervatórium - egy fényérzékelőkkel felszerelt, óriási jégtömb - létrehozásában. Az IceCube segítségével a kutatók képesek észlelni a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamataiból származó neutrínókat"- emelték ki az akadémia közleményében.
Az akadémia stockholmi sajtótájékoztatóján élő adásban hívták fel az éppen Olaszországban tartózkodó professzort. Halzen elmondta, hogy hatalmas meglepetés és öröm számára a díj, és kiemelte, hogy eredményei elérésében alapvető szerepe volt számos tudóstársának, akik a kezdetektől dolgoztak a projekten.
Sok tehetséges ember csatlakozott hozzám, ezért sikerült"
- mondta a telefonban. A professzor azt is hangsúlyozta, hogy eredményeit és a díjat nemcsak a hosszú, kitartó munkának, hanem a szerencsének is köszönheti.
Újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy "furcsa érzés" számára a díj elnyerése. Felidézte, hogy a hétvégén egy tudományos fesztiválon volt, ahol megjósolták, hogy ő fogja elnyerni a Nobel-díjat, így az, hogy valóra vált, még furcsábbá teszi.
Mint az akadémia honlapján közzétett sajtóközleményben írják, a neutrínók mindenütt jelen vannak, ám nem hívják fel magukra a figyelmet. Akadálytalanul haladnak át a Földön és az emberi testen anélkül, hogy ezt észlelnénk. Rendkívül ritkán egy-egy neutrínó kölcsönhatásba lép egy atommaggal, ez teszi lehetővé, hogy a kutatók erre alkalmas eszközökkel észleljék őket.
Halzen 1988-ban állt elő először a Déli-sarkon történő neutrínóbefogás elképzelésével. A neutrínó atommaggal való ütközése fényvillanással jár, amelyet az átlátszó gleccserjégbe telepített érzékelőkkel lehet észlelni. A Déli-sark jege azért alkalmas az észlelésre, mert mentes a különféle zavaró hatásoktól, geológiailag stabil, nincsenek földrengések.
Halzen víziója más kutatókat is megnyert a kísérlethez, és néhány éven belül megkezdődtek a jégbe helyezett érzékelőkkel végzett előzetes tesztek. A rendkívül nagy energiájú kozmikus neutrínók nagyon ritkák, ezért rengeteg jég kell az elegendő számú ütközés megfigyeléséhez.
Az IceCube, melynek építése 2011-ben fejeződött be, egy köbkilométernyi jeget foglal magába. A kutatók az elkészülte után rövidesen már észlelték az első nagy energiájú neutrínókat, és néhány évvel később már a minden bizonnyal a Naprendszeren túlról származó neutrínók észleléséről tudtak beszámolni. Megkezdődhetett az univerzum neutrínóforrásainak módszeres kutatása - idézte fel a Nobel-bizottság.
A felfedezés jelentőségével kapcsolatban hozzáfűzték, hogy az IceCube által folyamatosan rögzített neutrínókölcsönhatások új ismeretekkel szolgálnak majd a kutatóknak azokról a szélsőséges környezetekről, amelyekben nagy energiájú neutrínók keletkezhetnek, vagy akár korábban ismeretlen kozmikus jelenségeket is feltárhatnak.Francis Halzen egy olyan nemzetközi kutatói és mérnöki csoportot vezetett, amely fantasztikus eszközt adott a kezünkbe.
Kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat"
- hangsúlyozta Mark Pearce, a Fizikai Nobel-díj Bizottság elnöke. A 82 éves, Belgiumban született Halzen az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem tudósa.
A kitüntetés 12 millió svéd koronával jár. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
