Föld körüli pályára állítják a Mennyei Palotát
PEKIG, BUDAPEST. Kína a tervek szerint ma indítja el a Tienkung-1 űrlaboratórium első modulját. A 10,5 méter hosszú, henger alakú modul egy ideig ember nélkül marad, ám az ország asztronautái a várakozások szerint már jövőre meglátogatják.
A Tienkung-1 demonstrálja azon kritikus technológiákat, melyekre Kínának szükséges van, hogy teljes űrállomást fejlesszen ki, melyet az évtized végére ígér. Az űrlabor egy Long March 2F rakétán indul útnak. Az állami média szerint a kilövésre közép-európai idő szerint csütörtökön, 13.16 – 13.31 között kerül valószínűleg sor a Csiu-csüan Műholdkilövési Központból.
A Long March (Hosszú Menetelés) közel kör alakú pályára helyezi majd a Tienkungot (Mennyei Palota) a Föld körül, néhány száz kilométerre a felszíntől. A modul autonóm módon üzemel majd, és a felszínről figyelik. Ezt követően, néhány hét múlva egy újabb automata űrhajó, a Sencsou-8 indul, és megpróbál dokkolni a modulon.
Ez a randevúzási és dokkolási képesség fontos, ha nagyobb struktúrát szeretnének orbitális pályára juttatni. A kommentátorok szerint orosz technológiát, vagy annak másolatát alkalmazzák a két űrhajó összekapcsolására. Amennyiben a feladat jól megy, két emberes misszió – Sencsou-9 és -10 – érkezik majd 2012-ben. A taikonauták – kettő vagy három egyidejűleg – a várakozások szerint két hétig élnek majd az összekapcsolt komplexumon.
A Tienkung a háromlépcsős kínai űrprogram második fázisa. Az első a Sencsou kapszula kifejlesztése volt, mely 2003 óta eddig hat űrhajóst juttatott orbitális pályára. Aztán következett azon technológia, amely az űrsétához, dokkoláshoz szükséges. Ezen utóbbiak még fejlesztés alatt állnak. A következő lépés pedig az űrállomás kifejlesztése.
A mintegy 60 tonnás jövőbeli űrállomás jóval kisebb lesz, mint a 400 tonnás Nemzetközi Ûrállomás (ISS), melyet az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Kanada és Japán működtet. Puszta jelenléte az égbolton mindazonáltal figyelemreméltó eredményt jelent majd. A koncepció szerint a központi modul 20-22 tonnás lesz, ezt kettő, némileg könnyebb laboratórium fogja közre. A szakemberek szerint a labort teherszállítók látják majd el pontosan ugyanolyan módon, mint ahogy az ISS-t is feltöltik üzemanyaggal, élelemmel, vízzel, levegővel és tartalék alkatrészekkel.
Rengeteg információ keringett már arról, hogy Kína beléphet-e az ISS-projektbe, a tény pedig, hogy számos orosz szabványt adoptált azt jelentheti, technikailag lehetséges, hogy a Sencsou jármű a komplexumon dokkoljon. Európa szintén érvelt már amellett, hogy további partnerekkel megosztható lenne a rendkívül drága vállalkozás költsége. Azonban Kína és az Egyesült Államok közötti politikai ellentétek a jelek szerint a közeljövőben nem teszik lehetővé az ilyen együttműködést.
Jelenleg a legtöbb európai-kínai megegyezés az űrtudományok területére esik. Az Európai Ûrügynökség (ESA) részvett a Double Star misszióban, melynek során egy műholdpárost juttattak orbitális pályára a Nap és a Föld mágneses mezeje interakciójának vizsgálatára. Emellett együttműködés zajlik a Föld megfigyelése terén is, segítik a kínai partnert a műholdas adatok interpretálásához szükséges alkalmazások fejlesztésében.
Nagy-Britanniában pedig a Surrey Satellite Technology Limited nemrégiben jelentette be, hogy három, nagy felbontású képalkotó műholdat fejleszt Kína feltérképezésére.
A Long March (Hosszú Menetelés) közel kör alakú pályára helyezi majd a Tienkungot (Mennyei Palota) a Föld körül, néhány száz kilométerre a felszíntől. A modul autonóm módon üzemel majd, és a felszínről figyelik. Ezt követően, néhány hét múlva egy újabb automata űrhajó, a Sencsou-8 indul, és megpróbál dokkolni a modulon.
Ez a randevúzási és dokkolási képesség fontos, ha nagyobb struktúrát szeretnének orbitális pályára juttatni. A kommentátorok szerint orosz technológiát, vagy annak másolatát alkalmazzák a két űrhajó összekapcsolására. Amennyiben a feladat jól megy, két emberes misszió – Sencsou-9 és -10 – érkezik majd 2012-ben. A taikonauták – kettő vagy három egyidejűleg – a várakozások szerint két hétig élnek majd az összekapcsolt komplexumon.
A Tienkung a háromlépcsős kínai űrprogram második fázisa. Az első a Sencsou kapszula kifejlesztése volt, mely 2003 óta eddig hat űrhajóst juttatott orbitális pályára. Aztán következett azon technológia, amely az űrsétához, dokkoláshoz szükséges. Ezen utóbbiak még fejlesztés alatt állnak. A következő lépés pedig az űrállomás kifejlesztése.
A mintegy 60 tonnás jövőbeli űrállomás jóval kisebb lesz, mint a 400 tonnás Nemzetközi Ûrállomás (ISS), melyet az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Kanada és Japán működtet. Puszta jelenléte az égbolton mindazonáltal figyelemreméltó eredményt jelent majd. A koncepció szerint a központi modul 20-22 tonnás lesz, ezt kettő, némileg könnyebb laboratórium fogja közre. A szakemberek szerint a labort teherszállítók látják majd el pontosan ugyanolyan módon, mint ahogy az ISS-t is feltöltik üzemanyaggal, élelemmel, vízzel, levegővel és tartalék alkatrészekkel.
Rengeteg információ keringett már arról, hogy Kína beléphet-e az ISS-projektbe, a tény pedig, hogy számos orosz szabványt adoptált azt jelentheti, technikailag lehetséges, hogy a Sencsou jármű a komplexumon dokkoljon. Európa szintén érvelt már amellett, hogy további partnerekkel megosztható lenne a rendkívül drága vállalkozás költsége. Azonban Kína és az Egyesült Államok közötti politikai ellentétek a jelek szerint a közeljövőben nem teszik lehetővé az ilyen együttműködést.
Jelenleg a legtöbb európai-kínai megegyezés az űrtudományok területére esik. Az Európai Ûrügynökség (ESA) részvett a Double Star misszióban, melynek során egy műholdpárost juttattak orbitális pályára a Nap és a Föld mágneses mezeje interakciójának vizsgálatára. Emellett együttműködés zajlik a Föld megfigyelése terén is, segítik a kínai partnert a műholdas adatok interpretálásához szükséges alkalmazások fejlesztésében.
Nagy-Britanniában pedig a Surrey Satellite Technology Limited nemrégiben jelentette be, hogy három, nagy felbontású képalkotó műholdat fejleszt Kína feltérképezésére.
Forrás
hirado.hu
