Felújítás előtt az elnöki palota tetőszerkezete

A szerződések központi nyilvántartásában megtalálható kontraktus részletei szerint a fővárosi elnöki palota tetőszerkezetének karbantartási munkálatai hozzávetőleg 72 ezer eurót emésztenek majd fel. „Az elnöki palota tetőszerkezetének a statikai szakvélemény szerint leginkább tatarozásra szoruló részén végeznek majd javításokat. Konkrétan a tartószerkezet jelentős mechanikus sérüléseket szenvedett fa elemeinek cseréjéről van szó” – közölte az államfői hivatal sajtóosztálya.

A palotán restaurátorok is dolgoznak majd. A Grassalkovich palota a nemzeti kulturális örökség részét képezi, ezért a köztársasági elnöki hivatalnak ügyelnie kell az épület és környékének jó technikai állapotára. A gróf Grassalkovich Antal nyári rezidenciájaként épült elnöki palota még a XVIII. század 60-as éveiben épült.

A Grassalkovich palota a XVIII. század 70-es éveiben kapta jelenlegi formáját, miután egyesítették a korábban különálló kápolnával. Az épület a társadalmi élet központjává vált. Maga az uralkodónő, Mária Terézia is meglátogatta. A XIX. Század 90-es éveiben Frigyes főherceg családja szükségleteinek megfelelően a palota átépítésre került. A Grassalkovich palota egészen 1919-ig az ő tulajdonát képezte.

Az I. világháborút követően a szárazföldi karonai parancsnokság főhadiszálása lett. Az épületet 1939 és 1945 között a szlovák köztársasági elnök, Jozef Tiso rezidenciájaként használták. Később, 1945-től a szlovákiai kommunista vezetők, a Megbízottak Testülete székházává lett, majd 1950-ben a Klement Gottwald Úttörő és Ifjúsági Háznak (Dom pionierov a mládeže Klementa Gottwalda) adott otthont. 1996. szeptember 30-án, hosszas felújító munkálatokat követően a kastély a mindenkori szlovák köztársasági elnök rezidenciája lett, amelyben Michal Kováè foglalhatta el elsőként hivatalát.