Félig vízi életmódot folytatott a Spinosaurus

A 95 millió éves maradványok megerősítenek egy régóta fennálló elméletet, miszerint ez az első ismert, úszásra képes dinoszaurusz. A kutatók szerint lapos, evezőszerű lábából és krokodilszerű feje tetején elhelyezkedő orrlyukaiból ítélve könnyen lemerülhetett. A kutatást a Science folyóirat közölte.

Nizar Ibrahim, a vizsgálat vezetője kifejtette, a dinoszaurusz eléggé bizarr. Hosszú nyaka, törzse és farka volt, mintegy kétméteres vitorlát hordozott a hátán, orra a krokodilét idézi. „A testarányokat vizsgálva egyértelmű, hogy nem volt túl agilis a szárazföldön, mint más dinoszauruszok, úgy vélem tehát, idejének nagy részét vízben töltötte” – magyarázza.

Más ősi élőlények is – úgymint a plesiosaurus és a mosasaurus - éltek a vízben, azok nem dinoszauruszok, hanem tengeri hüllők voltak, vagyis a Spinosaurus az egyetlen ismert, félig vízi életmódot folytató dinoszaurusz.

A Spinosaurus aegyptiacus maradványait először körülbelül 100 éve fedezték fel Egyiptomban, majd egy müncheni múzeumba vitték. A második világháború alatt a kövületek megsemmisültek, amikor a szövetségesek bombája eltalálta az épületet. A fosszíliát megörökítő néhány rajz fennmaradt, azóta viszont csak néhány csontot találtak.

A Marokkó keleti részén elterülő Kem Kem rétegben egy magángyűjtő által felfedezett új fosszília (többek között koponya, csigolyák, medencecsont és végtagok) még részletesebb betekintést enged a kutatóknak a dinoszaurusz életébe. Ibrahim elmondása szerint először tudják összeilleszteni a régi csontváz rajzaiból, a csonttöredékekből és az új fosszíliából kinyert információkat a dinoszaurusz rekonstrukciójához.

Úgy vélik, a Spinosaurus félelmetes élőlény volt. Orrától farka hegyéig több mint 15 méteres, potenciálisan a legnagyobb testű az összes ragadozó dinoszaurusz között, még a hatalmas Tyrannosaurus rexnél is nagyobb. Régóta gyanították, hogy tudott úszni, az új kövület még több bizonyítékot nyújt félig vízi életmódjára.

Ibrahim szerint legszembeötlőbb tulajdonsága testének bizarr arányaiban nyilvánul meg. A hátulsó lábak rövidebbek, mint más húsevő dinoszauruszoknál, a lábkarmok szélesek, a lábfejek pedig majdnem evező alakúak. Ezenkívül az orr nagyon emlékeztet a halfogyasztó krokodilokéra, egymásba olvadó, kúp alakú fogakkal. „Még a csontok is inkább a vízi állatokéra emlékeztetnek, nem pedig más dinoszauruszokéira. Nagyon sűrűek, ez pedig olyan tulajdonság, amit a pingvinekhez és tengeri tehenekhez hasonló állatoknál figyelhetünk meg, elősegíti a merülést” – magyarázza.

Hatalmas, tüskés hátvitorlája egyébként valószínűleg sokkal hasznosabb volt az ellenkező nem vonzására, mint az úszás elősegítésére.

A kutatók szerint a Spinosaurus olyasfajta helyen élhetett, amit leginkább "az óriások folyójaként" tudnak leírni, és mely a mai Marokkó és Egyiptom között nyúlt el. Úgy hiszik, nagy testű cápákkal és más, autónyi méretű halakkal (bojtosúszós hallal és tüdőshalakkal) táplálkozhatott, hatalmas, krokodilszerű élőlényekkel versengve a zsákmányért.

Paul Barrett, a Londoni Természettudományi Múzeum szakembere hozzátette, már jó ideje kering a kutatók körében az elképzelés, hogy a Spinosaurus félig vízi életmódot folytatott, a leletek pedig néhány igen hasznos új bizonyítékkal támasztják alá ezt az elméletet. Hozzátette, fontos lenne egy teljes csontváz megtalálása, minthogy az eddigi legteljesebb a második világháború során megsemmisült.