2018. július 16., 12:28

Felhőtakaróval óvnák meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt a fehéredéstől

A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.

nagy-korallzatony.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: pixabay.com

Daniel Harrison kedden fogja bemutatni az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen 200 szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.

Vízcseppek minden mennyiségben
Vízcseppek minden mennyiségben
Fotó:  pixabay.com

Felhőképződéskor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok - például vulkáni hamu, por, sókristályok - felületén indul meg.

A szárazföld felett rengeteg a por és az egyéb szilárd anyag. Az óceán felett azonban elsősorban a tengeri só számlájára írható a felhőképződés. Elképzelésünk szerint fogjuk a tengervizet és szétpermetezzük a levegőben, hogy elpárologva maga után hagyja a sókristályokat"

 magyarázta Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa, aki a Coffs Harbour-i Southern Cross Egyetemen dolgozó kollégáival együtt dolgozik a projekten.

A kutatók egyedi tervezésű szórófejekkel juttatnának több ezer milliárd vízcseppet a légkörbe másodpercenként. A finom vízfátyol a tervek szerint nagyjából egy kilométerre az óceán fölé jutna el.

Harrison szerint a módszer "kifényesítené" a felhőket a zátony felett, ami azt jelenti, hogy több napfényt tudnának visszaverni az űrbe.
A korallfehéredést a melegedő óceánvíz és a napfény együttes hatása okozza.

Ha leárnyékoljuk a korallokat, akkor a melegedő víz ellenére sem indul be a fehéredés"

mondta az oceanográfus.

Harrison szerint a zátonyra nehezedő nyomás immár kritikus szinthez közelít.

A klímaváltozás mostanra olyan mértéket öltött, hogy a káros anyagok azonnali és drasztikus visszaszorítása esetén is tovább fog melegedni a zátony körüli víz a következő egy-két évtizedben" 

jegyezte meg a szakember.

A korallzátonyok kevesebb mint 0,1 százalékát fedik le az óceán területének, ám a tengeri élőlények 25 százaléka használja őket élőhelyként élete legalább egy szakaszában.

Nem tudjuk pontosan, hogy a korallzátonyok elvesztése milyen következményekkel járna a tengeri élővilágra nézve" - húzta alá Harrison.
nagy-korallzatony.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.