Felelőtlen asszony, vagy az első modern uralkodófeleség?
Értékes vendége volt Királyhelmecnek november utolsó napján. A BMKH-ban adott elő Csorba László magyar történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója, Barabás Miklós festő ükunokája. Az előadás címe is roppant figyelemfelkeltő: Felelőtlen asszony, vagy az első modern uralkodófeleség?
Az előadás az épp 120 éve tragikus körülmények között elhunyt, mégis a mai napig szeretettel emlegetett nőre, Ferenc József császár feleségére, Erzsébet királynőre fókuszált, bemutatva azt, hogyan is fejlődött a személyisége, miért maradt meg annyira élénken máig az emberek emlékezetében.
Erzsébet szinte polgári szabadságban élte gyermekkorát, és nem volt igazán tudatában annak, mit is jelent uralkodó feleségeként házasságban élni. Zsófia, Sissy anyósa imádta a fiát, aki nagyon fiatalon trónt kapott, de aki csupán a cár segítségével volt képes legyőzni a magyarokat. Ez a vereség szégyenteljes Ferenc József számára, pedig ő Ausztria vezetésével a német egyesítést szerette volna megvalósítani, az ún. nagy német álmot.
Amikor Ilona helyett a fiatalabb lányt, Sissyt feleségül vette, mondhatjuk, szerelmi házasság köttetett, bár a császár nagyon messze állt Heine-től, felesége férfi ideáljától. A császárság élén állni, a spanyol etikett szerint élni nehezére esett a fiatal feleségnek, ráadásul a szexualitásról sem kapott felvilágosítást, ezért azt nem örömforrásként, hanem traumaként élte meg. Meg kellett azt is tanulnia, hogy az uralkodói rend hogyan gyűri maga alá a családi viszonyokat. Európa egyik legkonzervatívabb udvarának etikett előírásait nem tudta, nem akarta elfogadni.
Nem érezte jól magát az "aranykalitká"-ban. Ráadásul mindenben Zsófia, az anyós parancsolt, ő hozta a döntéseket. Sissyt viszont nehéz volt betörnie.
Ekkortájt született meg első gyerekük, Zsófia, aki mindössze kétéves, amikor tífuszban meghal. Őt Gizella követte, a későbbi bajor hercegné, majd harmadik gyermekként végre a trónörökös, Rudolf. Az ő megszületése megerősítette Sissy pozícióját a családban, de a gyerekeket Zsófia főhercegné már nagyon korán elszakította anyjuktól, és nevelésükről – Erzsébet tiltakozása ellenére – ő maga gondoskodott. Rudolfra, a gyenge és ideges természetű gyermekre a legszigorúbb katonai kiképzési módszereket alkalmazta.
Ez súlyos nyomot hagyott személyiségében. Ráadásul mivel a Habsburgok és a spanyol udvar tagjai keresztbe házasodtak, sok volt a terhelt a családban. Sissyt annyira megviselte anyósa viselkedése, a gyerekneveléstől való megfosztottsága, hogy súlyos tüdőproblémával küzdött, és félévre Madeira szigetére költözött. 1860-at írtak ekkor, és csodálatos módon a szabadságvágyát visszakapó Erzsébet teljesen felgyógyult, ám amint visszakerült Bécsbe, újra megbetegedett. Ekkor egy görög szigeten gyógykezelték. Egyértelművé vált számára: nem jó neki Bécsben. Ráadásul az anyós-meny kapcsolat tönkretette a férj-feleség viszonyát is. Ferenc József ráadásul elveszítette Lombardiát, csupán csatákat volt képes nyerni, háborút nem. És még megoldatlan volt a nagy kérdés is: mi lesz Magyarországgal?
Magyarországon két szemlélet érvényesült: Kossuth a különböző nemzetek szövetségében látta a magyarok számára ideális megoldást, míg Deák a kiegyezést szorgalmazta Ausztriával. Ez utóbbinak lett a támogatója Andrássy Gyula gróf is. Miután 1866-ban Ausztria poroszoktól elszenvedett veresége birodalmi válságot eredményezett, Sissy rábeszélte férjét a kiegyezésre.
Közben felfedezte magának a magyarokat, megtanult magyarul, azaz mindent úgy tett, ahogyan azt anyósa nem szerette volna. Mély érzelmi azonosulást érzett a magyarokkal, felolvasónője is magyar lett, akivel bizalmi viszonyt alakított ki.
Sok szó esik Sissy kapcsán az Andrássy Gyulához fűződő kapcsolatáról is. Nos, az előadó egyértelműen leszögezte, hogy a kölcsönös szimpátia közöttük nem zárható ki, ám fizikai értelemben biztosan nem volt közöttük viszony, már csak azért sem, mert Sissy olyan kontroll alatt állt, amely ezt lehetővé sem tette volna. Erzsébet és a császár kapcsolata viszont egy időre újra pozitív irányba mozdult el, ennek eredményeként született meg Mária Valéria. Az a gyerek, akit már végre anyja nevelhetett.
Sissy császárné sokat foglalkozott saját szépségének karbantartásával, a gyaloglás, a lovaglás a szenvedélyévé vált. Európa egyik legügyesebb műlovarnője lett. Mire Sissy legyőzte az anyósterrort és a birodalmi etikettet, meghalt szeretett fia.
Rudolf gyógyíthatatlan betegnek hitte magát /gonorrhea/, morfin- és alkoholfüggő lett, ráadásul depresszióban is szenvedett. Házassága is sikertelennek bizonyult, szeretett volna megszabadulni feleségétől. Képtelen volt felelős döntéseket hozni.
Halálával Ferenc József és Erzsébet házassága teljesen összeomlott. A császár megtiltotta, hogy jelenlétében valaha is kiejtsék öngyilkossá lett fiának nevét. A császárné sem heverte ki fia elvesztését, ezentúl csak feketében járt. Önmagát is felelősnek érezte fia halála miatt. Végtelen utazásokba kezdett, szinte állandóan távol maradt az udvartól, Angliában és Írországban vadászgatott, Korfun töltötte idejét. Végképp elviselhetetlennek tartotta a bécsi udvar zártságát, érzéketlen szigorát, azt, amelynek fia is áldozatul esett. Férjének egy fiatal színésznő személyében barátnőt is biztosított. Amikor 1898. szeptember 10-én Genfben egy anarchista egy kihegyezett reszelővel meggyilkolta őt, Erzsébet már nagyon távol állt az uralkodástól, talán már kereste is a halált.
Akkor felelőtlen asszony vagy modern uralkodófeleség volt Erzsébet királyné? –tehetjük fel újfent a kérdést. Nos, egyértelmű, hogy pozitív szerepet játszott a magyar-osztrák kiegyezésben. Jogosan harcolt saját szabadságáért, még ha ezért meg is kellett bűnhődnie. Roppant művelt, modern gondolkodású nőnek számított, aki egy időben a költészettel is megpróbálkozott. Sokáig ő volt Európa legszebb uralkodónéja. Népszerűségének megtartásáért az osztrák filmipar is sokat tett. Sorsa és népszerűsége ma Diana Spencer megítélésére emlékeztet.
