Fejlett ősi civilizáció nyomaira bukkantak az Amazonas térségében
Az Amazonas délnyugati részében közel 400, korábban ismeretlen, földbe vésett monumentális képződményt fedeztek fel régészek.
A The New York Times (NYT) beszámolója szerint a mintázatok bizonyítják, hogy a trópusi esőerdő az európaiak érkezése előtt nem volt érintetlen vadon, hanem számos fejlett társadalom otthona. Az árkok, töltések és kiemelkedések által alkotott geometriai mintázatok több mint 2500 évesek lehetnek, állítják a tudósok a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A felfedezett képződmények főként a brazil Acre államban találhatók, Bolívia és Peru határának közelében. A régészek geoglifáknak nevezik őket, és kör, négyzet, téglalap vagy összetettebb geometriai alakzatok formájában jelennek meg. A legnagyobb közülük körülbelül 50 hektáros területet fed le, de a legtöbbjük sokkal kisebb. Néhány árok akár kilenc méter széles és majdnem öt méter mély is lehet.
A tanulmány vezető szerzője, Martti Pärssinen, a Helsinki Egyetem munkatársa szerint a geoglifák elsősorban ünnepi és társadalmi központokként szolgálhattak. A kutatók a ma is a területen élő őslakos Apurina nép szóbeli hagyományaira is támaszkodtak.
– mondta Pärssinen. A tudósok ezeket az építményeket egy ősi társadalomnak tulajdonítják, amelyet Aquirának neveznek. Úgy vélik, hogy valószínűleg kulturálisan sokszínű népesség volt, különböző nyelvekkel, de közös világnézet és hasonló vallási elképzelések egyesítették őket.
Az újabb régészeti kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az Amazonas őslakosai képesek voltak jelentősen megváltoztatni a tájat. A tudósok utak, csatornák, terek és magasított lakóövezetek maradványait fedezték fel az esőerdő különböző részein.
Az új tanulmány szerzői szerint az Acre régióban több ezer hasonló építmény lehet, amelyeket még nem fedeztek fel. A tudósok úgy vélik, hogy a társadalom fénykorában, Kr. u. 100 és 300 között akár hárommillió ember is élhetett ezen a területen.
