Ezért leszünk náthásak, ha megfázunk
Több mint kétszáz vírustípus okozhat náthaszerű megbetegedést, amelyek közül a rhinovírusok a leggyakoribbak. Ahhoz tehát, hogy valóban megfázzunk, találkoznunk kell egy fertőző vírussal. A hideg önmagában nem képes ilyen fertőzést létrehozni, de befolyásolhatja, mennyire hatékonyan védekeznek a légutaink a kórokozókkal szemben.
Valóban meg lehet fázni pusztán attól, hogy fázunk?
Nem. A hideg önmagában nem okoz náthát, mert a betegség kialakulásához vírusfertőzés szükséges. Ha valaki hosszabb időt tölt a hidegben, de nem találkozik náthát okozó vírussal, pusztán a lehűléstől nem alakul ki vírusos felső légúti fertőzése.
A hétköznapi tapasztalat mégis azt sugallhatja, hogy a kettő szorosan összefügg. Sokan ugyanis éppen egy átfázást követően tapasztalják az első tüneteket. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a fertőzés már korábban megtörtént, a tünetek pedig csak később váltak észrevehetővé.
A közönséges nátha lappangási ideje rendszerint egy-három nap, bár ez a kórokozótól függően változhat. Ha valaki hétfőn megfertőződik, majd kedden hosszabb ideig tartózkodik a hidegben, szerdán pedig náthás lesz, könnyen a keddi átfázást tarthatja a betegség okának. Valójában azonban a vírus már a hideghatás előtt jelen lehetett a szervezetében.
Miért folyik az orrunk, ha már elkaptuk a náthát?
A vírusfertőzés kialakulása után az immunrendszer felismeri a kórokozót, és gyulladásos választ indít. Ennek során különböző jelátvivő anyagok szabadulnak fel, amelyek befolyásolják az orrnyálkahártya ereinek áteresztőképességét és a váladéktermelést.
A fertőzés korai szakaszában gyakran híg, víztiszta orrváladék jelenik meg. A fokozott folyadékkiválasztás és váladéktermelés a nyálkahártya gyulladásos reakciójának része. A váladék segít a belélegzett részecskék eltávolításában, és a légutak természetes védekezésében is szerepet játszik.
Ahogy a gyulladásos folyamat változik, az orrváladék sűrűbbé válhat. A sárgás vagy zöldes szín gyakran az immunsejtek és a gyulladás során felszabaduló anyagok jelenlétével függ össze. Fontos, hogy a sárga vagy zöld orrváladék önmagában nem bizonyít bakteriális fertőzést, és nem jelenti automatikusan azt, hogy antibiotikumra van szükség. A vírusos nátha során is teljesen megszokott lehet a váladék színének és állagának változása.
Az orrfolyás tehát nem egyszerűen annak a jele, hogy a szervezetben túl sok váladék termelődik. A nyálkahártya fertőzésre adott válaszának egyik következménye, amely a gyulladás lezajlásával rendszerint fokozatosan megszűnik.
