Ezekben a régiókban a legrosszabb a levegő minősége, mely az egészségünket is veszélyezteti
Sokan nem tulajdonítanak túl nagy jelentőseget annak, hogy nap mint nap milyen minőségű levegőt szívnak be. Pedig a levegő, amelyet belélegzünk, sok helyen finom port, nitrogén-oxidokat, ózont és más szennyező anyagokat tartalmaz, amelyek hosszú éveken át észrevétlenül rombolják az egészséget. Szlovákiában ugyan az elmúlt két évtizedben javult a levegő minősége, de még mindig vannak olyan régiók, ahol a légszennyezettség tartósan meghaladja az ajánlott határértékeket, és ez közvetlenül összefügg a megbetegedések, valamint a korai halálozások számával.
A szakemberek szerint a legnagyobb problémát továbbra is a szálló por, különösen a PM10 és a még veszélyesebb PM2,5 részecskék jelentik. Korábban nem voltam tisztába ez pontosan mit is jelent, így utánajártam a dolognak. Ezek olyan apró méretű szennyező anyagok, amelyek mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt a véráramba is. Hatásuk nem azonnal jelentkezik, hanem évek alatt: növelik a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a krónikus légúti problémák és bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Nem sokkal jobb a helyzet a Zólyomi-medencében sem. Besztercebánya, Zólyom, Rózsahegy és részben Breznóbánya térségében a téli hónapokban rendszeresen megemelkedik a szálló por koncentrációja. Itt az ipari kibocsátás mellett a családi házak szilárd tüzelésű kazánjai is jelentős szerepet játszanak. Sok háztartás még mindig fával vagy rosszabb minőségű tüzelőanyaggal fűt, ami hideg, ködös időben komoly légszennyezést okoz.
A Nyitrai és a Trencséni kerület egyes járásaiban elsősorban a közlekedésből származó nitrogén-oxidok okoznak problémát. A nagy forgalmú utak mentén élők fokozottan ki vannak téve ezeknek a szennyező anyagoknak, amelyek különösen a gyermekek és az idősek szervezetére veszélyesek.
Kisebb meglepetés, hogy a főváros Pozsony nem tartozik az élbolyba, ennek ellenére a levegő minősége itt sem a legjobb, ez főleg a sűrű gépjárműforgalommal magyarázható.
A Magas-Tátra és az északi hegyvidéki térségek levegője ezzel szemben általában jóval tisztább, bár télen itt is előfordulhat átmeneti romlás a fűtési szezon miatt. Az ország legkedvezőbb levegőminőségét rendszerint a ritkábban lakott hegyvidéki területeken mérik.
A légszennyezés azonban nem csupán kellemetlenség. Az Egészségügyi Világszervezet szerint nincs olyan szintje a finom szálló pornak, amely teljesen veszélytelen lenne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése alapján Szlovákiában évente több ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegő következményeként.
A legtöbb esetben nem maga a légszennyezés szerepel a halotti bizonyítványban, hanem olyan betegségek – például szívinfarktus, stroke vagy tüdőbetegség –, amelyek kialakulásában a szennyezett levegő jelentős szerepet játszott.
A szakértők szerint a probléma megoldása összetett feladat. Az ipari kibocsátások további csökkentése, a régi, szennyező fűtési rendszerek korszerűsítése, az energiahatékony épületfelújítások, valamint a környezetbarát közlekedés fejlesztése egyaránt hozzájárulhat a levegő tisztulásához. Emellett fontos lenne a városi zöldterületek bővítése és a lakosság felvilágosítása is.
