2021. december 3., 07:49

Ez már az oltatlanok járványa

A koronavírus-járvány lassan harmadik éve szedi áldozatait Európában és úgy tűnik, hogy a pandémia a következő hónapokban is velünk marad. Noha egyre több bizonyíték van arra, hogy az oltásoknak köszönhetően lényegesen kevesebben halnak bele a vírus által okozott megbetegedésekbe, térségünk több országában továbbra is magas a vakcinák elutasítottsága. Ennek köszönhetően mára szakértők szerint is Közép- és Kelet-Európa vált a pandémia gócpontjává, a kialakult járványhelyzet pedig több országban akár az egészségügy összeomlását is előidézheti.

koronavírus, COVID-19, oltás, vakcina, oltóközpont, Kassa megye
Fotó: TASR

Mikor 2020 tavaszán megjelent a koronavírus, még senki sem sejtette, hogy a Vuhanból indult járvány 2021 őszén is meghatározza majd a mindennapjainkat. Úgy tűnik azonban, hogy a Covid-19 még a következő hónapokban is velünk marad, ebben pedig kifejezetten nagy szerepe van annak, hogy több országban is alacsony a védőoltást felvett emberek aránya.  

Különösen nagy a vakcinák elutasítottsága a közép- és kelet-európai országok többségében, ami a kórházakban ápoltak és az elhunytak számában is egyértelműen megmutatkozik.

A sok esetben instabil kormányzatok mellett, hatalmas szerepe van ebben a közösségi médiákon terjedő álhíreknek, amik miatt olyan elképesztő és hihetetlen fake news-ok is tömegeket tudnak befolyásolni, mint például hogy a vakcinákkal mikrochipet juttatnak az emberi szervezetbe, vagy, hogy az oltások egyáltalán nem hatásosak a járvány ellen. Az ilyen és ehhez hasonló álhírek káros hatásainak következtében az elmúlt hónapokban több emberben is komoly bizonytalanság alakult ki a különböző védőoltásokkal szemben, amit egyelőre sem a nyilvánvaló adatok, sem pedig a szakértők nyilatkozatai nem tudtak  megváltoztatni.

A vakcinák elutasítottságának egyik leggyakoribb oka, hogy a kétkedők szerint az emberek a védőoltás felvétele után is elkaphatják a koronavírust, így az lényegében nem véd meg a súlyos megbetegedésektől.

Ezzel szemben azonban az elmúlt hónapokban több olyan kutatás is született, amelyek mind azt igazolják, hogy bár a védőoltások felvétele után is van esély a megbetegedésre, annak lefolyása az esetek döntő többségében sokkal enyhébb, mint az oltásokkal nem rendelkező emberek esetében.

Ezt bizonyítja az angol statisztika hivatal (ONS) által bemutatott jelentés is, amely szerint az országban bekövetkezett több mint 51 ezer koronavírus okozta elhalálozásból, mindössze 256 történt úgy, hogy a beteg előzőleg felvette a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban a koronavírus következtében elhunytak 99,5 százaléka az oltatlanok, vagy a csupán egy védőoltással rendelkezők közül került ki, és mindössze az elhunytak 0,5 százaléka volt olyan, aki rendelkezett a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagjával.

A különbség azonban a kórházban ápoltak számában is rendre megmutatkozik, aminek köszönhetően azokban az országokban, ahol alacsony az oltást felvett emberek aránya, sokkal többen szorulnak kórházi ellátásra, ez pedig mára több országban is az összeomlás szélére sodorta az egészségügyet.

Térségünk országai közül a legjobb példa erre Románia, ahol kifejezetten nagy a vakcinák elutasítottsága, ami miatt a védőoltást felvettek aránya jelenleg még a 40 százalékot sem éri el. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az országban október végére olyan súlyos járványhelyzet alakult ki a kórházakban, amit több egészségügyi szakember is humanitárius katasztrófaként jellemzett. Ezt bizonyítja, hogy a román járványügyi adatok szerint még november első heteiben is közel 90 százalékos volt az oltatlanok aránya a koronavírus következtében elhunytak esetében, illetve a súlyos állapotban kórházba kerülő emberek közel 94 százaléka is azok közül került ki, akik nem kapták meg a Covid elleni védőoltásokat.

Hasonló a helyzet azonban Szlovákiában is, ahol a magas fertőzési és halálozási adatoknak köszönhetően nemrég ismét – már a sokadik – lockdownt rendelt el a kormány a járvány megfékezésének érdekében.

Az újabb intézkedések bevezetésében – aminek gyakorlati hasznáról egyébként hosszasan lehetne vitatkozni – szintén nagy szerepet játszott az ország alacsony, alig 48 százalékos átoltottsága, ami jelentősen növeli a már amúgy is zsúfolt kórházak telítettségét. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint ugyanis a kórházi kezelésre szoruló közel 3300 beteg több mint 84 százaléka nincs beoltva, a helyzet pedig mára odáig fajult, hogy az emiatt drasztikusan megnőtt betegszám már a kórházi alapellátást is veszélyezteti. Az egyre kevesebb ágy és lélegeztetőgép miatt az orvosok ráadásul már több kórházban is az egészségügyi miniszter által kiadott, úgynevezett triázsrendszert kénytelenek alkalmazni, aminek értelmében egy több pontból álló, objektív szempontrendszer szerint kell dönteniük arról, hogy kit tudnak nagyobb eséllyel megmenteni, és ki az, akinek sajnos már nem jut orvos, vagy lélegeztetőgép.

Arányaiban tehát mind a halálozás, mind pedig a betegség súlyosabb lefolyása magasabb az oltatlanok körében, amit a hazaiak mellett, a nemzetközi statisztikák is igazolnak.

Ugyan tény, hogy a vírust az oltott személy is elkaphatja, a nagyobb védettségnek köszönhetően a megbetegedést sokkal könnyebben – sok esetben tünetmentesen, vagy influenzaszerű tünetekkel – átvészeli, a magas átoltottság tehát a súlyos megbetegedések és halálozások számának csökkenése mellett, az egészségügy leterheltségét is jelentősen mérsékli. Nem véletlen, hogy a kifejezetten magas átoltottsággal rendelkező Portugáliában, vagy épp Spanyolországban szinte már semmilyen korlátozással nem kell számolniuk az embereknek, míg Romániában, vagy épp Szlovákiában most is több intézkedés van érvényben.

Látszik tehát, hogy a koronavírus-járvány mára ténylegesen az oltatlanok járványává vált, mint ahogyan az is, hogy az átoltottság növelése elengedhetetlen a vírus megfékezésének érdekében.

Anélkül ugyanis továbbra is a Covid határozza majd meg mindennapjainkat, és csak remélhetjük, hogy 2022 végén már csupán egy rossz emlékként tekintünk majd vissza erre az időszakra.

(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője.)

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.