Esterházy János-díjat kapott Paulisz Boldizsár
A magyar Országház Felsőházi Üléstermében megtartott ünnepségen az Országgyűlés elnöke, Kövér László Esterházyt méltatva elmondta: a mártír gróf mélyen keresztény, tudatosan magyar, rendíthetetlen demokrata volt olyan történelmi időkben, amikor ezen erények mindegyike halálos bűnnek számított. Sorsa nemcsak magyar, hanem lengyel és közép-európai sors is.
„Mint cseppben a tenger, Esterházy sorsában mindazok értékei és áldozatai tükröződnek, akiknek egy keresztényellenes, nemzetellenes és demokráciaellenes, vagy másképpen fogalmazva egy istentelen és embertelen hatalom a 20. században a testét ugyan megtörte, de lelkét legyőzni nem tudta” – fogalmazott Kövér László.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: Esterházy példája nyomán felelősséggel tartozunk a magyar és szlovák nép testvérnemzeti viszonyáért. „Esterházy háborús bűnösnek való bélyegzése megfosztja szlovák testvéreinket attól, hogy szabadon megismerhessék és vállalhassák az ő örökségét. Pedig Esterházy értük is élt. Joguk van hozzá. A szlovákoknak szükségük van rá, ahogy nekünk is. Ezért szövetségesek vagyunk annak érdekében is, hogy minden ember félelem nélkül ismerhesse meg és vállalhassa Esterházy János szellemi örökségét. Hogy Esterházy Jánosban ugyanúgy testvérek lehessünk a szlovák nemzettel, ahogy a lengyelekkel is azok vagyunk” – mondta Németh Zsolt.
Erdő Péter bíboros beszédében a környező népeket összefűző testvériség értékeiről beszélt, míg Molnár Imre történész Esterházy életpéldáján keresztül mutatott rá a közép-európai népek testvériségére.
„Esterházy legtalálóbb jellemzése, hogy a szeretet politikusaként vált a szeretet vértanújává az őt körülvevő gyűlölet világában. Ezzel a szeretettel szolgálta nemzetének és más népeknek a fiait, mentette az üldözötteket, imádkozott jótevőiért és ellenségeiért. Történelmi távlatból ma már világosan látjuk és érteni is kezdjük, hogy csak az képes a hozzá hasonló életáldozat meghozatalára, aki az isteni szeretet megélésének hiteles tanújaként munkálkodik a világban” – húzta alá Molnár Imre történész, Esterházy-kutató.
A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság által adományozott emlékplakettet idén Marek Jêdraszewski krakkói érsek vehette át, aki tavaly szeptember 16-án Esterházy János újratemetésének főcelebránsa volt. Az alsóbodoki Esterházy-emlékhely létrehozója, Paulisz Boldizsár szintén átvehette a mártír grófot ábrázoló emlékplakettet és elismerő oklevelet.
„Hála és köszönet a családnak, hogy azt a napot együtt ünnepelhettük és Esterházy János utolsó kívánságát teljesíthettük. Ki hozza őt haza, ha nem mi? Mire várjunk még? Mindenkinek köszönöm, aki ebben segített” – mondta Paulisz Boldizsár.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Esterházy János lánya, Esterházy-Malfatti Alíz, aki meghatódva mondott köszönetet mindazoknak, akik ápolják édesapja emlékét. Az ünnepséget 1991 óta rendezi meg a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság. 2017-ben Boráros Imre színművész és az Élő Zoboralja Polgári Társulás vehette át az Esterházy-emlékplakettet.
