Építészeti csoda Budapesten - a Magyar Zene Házában jártunk
2013-ban született meg a döntés arról, hogy a Városligetben, a Hungexpo-irodák és raktárépületek helyén, mintegy 2500 négyzetméteren, a Liget Budapest Projekt részeként megépül a Magyar Zene Háza. A 2014-ben kiírt pályázatra 168 pályamű érkezett, ebből választották ki győztesként a japán sztárépítész, az 1971-es születésű Sou Fujimoto tervét.
A 2018-ban elkezdett építkezés idén januárban fejeződött be, és január 22-én a nagyközönség végre birtokba vehette ezt az ikonikus kortárs épületet.
A látogató megérezheti a határtalanságot, azt, hogy az épített és a természetes környezet közötti határok elmosódnak. Aki benn tartózkodik az épületben, úgy érezheti magát, mintha egyúttal a parkban is lenne.
Az üvegfalú épület minden irányból körüljárható, és a fény játéka még érdekesebbé teszi az alkotást. Az álmennyezet azt a benyomást kelti, mintha fémes csillogású levélszőnyeg borítaná, míg az üvegfelületek fölött egy hatalmas gombára emlékeztető kalap ül.
A növényzet szinte körülöleli a zene házát, az évtizedek óta itt növekedő fák annak szerves részévé váltak. Ez nem a véletlen műve, hiszen a tervezőt elsősorban a mesterséges és a természetes környezet közötti átmenet tanulmányozása foglalkoztatta.
Aki belép az ötszintes épületbe, amelyből kettő a föld alatt található, a földszinti csarnokba érkezik. Itt kapott helyet a többi között az információs pont, a pénztár, a Múzeum shop, a Nagyterem, a ruhatár, a kávézó és az étterem, de innen vezet kijárat a zenei játszótérre is, ahol interaktív zenélő burkolat szórakoztatja a legfiatalabbakat. Ezeket a pontokat ugrálva, futva, lépkedve tudják a talpukkal megérinteni, így csalogatva elő saját, egyéni dallamukat.
Az egyes szintekre lifttel vagy az olaszlépcső használatával lehet eljutni. Ebben a közösségi épületben, ahol javában zajlik az élet, a sok üvegfelület ellenére is kitűnő az akusztika. Ez ugyancsak egy japán tervezőcsapat munkáját dicséri.
Nem mellesleg annak a szakembergárdának, amelynek a Sydney-i Operaház akusztikája is köszönhető. Mindezt azzal érték el, hogy az üvegfalak – a többirányú hangzás érdekében – szabálytalan vonalvezetésűek. A hangvezérlés pedig egy tükrös felület mögött kapott helyet.
A földszint alatti terek az állandó, illetve az időszaki kiállításoknak adnak otthont. Itt van a Hangdóm is.
Ez egy kör alapterületű szoba, ahová belépni olyan érzés, mintha egy dóm kupolájába érkezne az ember, ahol a természet hangjaitól a komponált zenéig világunk hangjai szólalnak meg. A kupola egyúttal vetítővászonként is funkcionál, így a babzsákokon ülő néző kénytelen a fejét forgatni, ha a vizuális élményről sem szeretne lemaradni.
Ugyancsak különleges az állandó zenei tárlat, amely bemutatja az európai és a magyar zenetörténet legfontosabb állomásait az ősi ritmusoktól a XXI. század zenéjéig. A legújabb technológiai vívmányok felhasználásával mesél a zene jelentőségéről, a zenetörténeti fordulópontokról, az ikonikus alkotókról. A kiállításhoz kapcsolódóan foglalkozásokat is tartanak a kisiskolásoktól az érettségiző diákokig minden korosztály számára. A középiskolások az elektronikus zenéről is hallgathatnak előadást.
A Magyar Zene Házában zenepedagógus-csapat dolgozik azon, hogy egyedi lehetőségeket kínáljanak az érdeklődők számára. Például azt is kipróbálhatjuk, hogyan szól egy zenekar a mi vezényletünkkel.
Az intézmény hármas funkciója
Kiállítások, koncertek, zenepedagógia. E hármas funkció ellátása egységben történik ebben a remek épületben. Működtetői fontosnak tartották az ismeretterjesztést és az élményszerzést egyaránt. Szeretnék az iskolai zeneoktatást más irányból megközelítve kiegészíteni.
Végül az épület jövendőbeli látogatói számára egy jó tanács. Aki szívesen megnézné a zene történetét bemutató állandó kiállítást, belépőjét előre biztosítsa online megrendeléssel, mert ott jártunkkor aznapra már minden jegy elkelt!
Bár a Magyar Zene Háza átadása óta még három hónap sem telt el, Cannes-ban „az ingatlanszakmai Oscaron” máris elnyerte a zsűri fődíját.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/17. számában.
