Emelkedik a házasságok száma, de aggasztóan kevés gyermek születik
Zuzana Podmanická, a Szlovák Statisztikai Hivatal lakosságstatisztikai osztályának igazgatója elmondta: bár tavaly az országban több mint 57,5 ezer gyermek született élve, tehát közel 2 ezerrel több, mint 2015-ben, de az 1,48-as termékenységi ráta így is kritikus határon van. Ahhoz, hogy a populáció természetes módon szaporodjon, ennek az értéknek legalább az egy nőre eső 2,1 gyermeket kellene elérnie. A mutató utoljára 1988-ban volt ilyen szinten.
„A szlovákiai népesség számára nem elegendő a reprodukció szintje“ – hangsúlyozta Podmanická. Azt is megemlítette, hogy egyre nő a szülni hajlandó nők átlagéletkora: tavaly közel 30 év volt, miközben az első gyermeküket vállaló nőké már 27,8 évre emelkedett. A szakember a szülések utóbbi években növekvő számát azzal magyarázza, hogy a nők később szülnek, amiből azonban szerinte a lehetséges egészségi problémák számának növekedése is következik, miközben sok idősebb hölgy egyáltalán nem vállal gyermeket. „A két- és többgyermekes nők rovására egyre nő az egygyermekes és gyermektelen nők aránya“ – mondta.
Egyre több gyermek születik házasságon kívül. Tavaly az arányuk 40 százalékot ért el, a 90-es évekig pedig évente csak alig 10 százaléknyi volt. Eközben 2014-től kezdve ismét mérsékelt ütemben nő a házasságok száma. Tavaly közel 30 ezer pár kötötte össze az életét, ám Podmanická arra is rámutatott, a kilencvenes évekig évente csaknem 40 ezren kötöttek házasságot.
„Egyúttal azonban jelentős mértékben nőtt a házasulandók életkora, ami a vőlegények esetében tavaly átlagosan 34, a menyasszonyokéban pedig 31 év volt“ – értékelte a helyzetet Podmanická. Hozzátette: például a 35 és 39 év köztiek esetében az utóbbi évtizedben megkétszereződött a házasságok száma. Ellenben örvendetes a válások számának mérsékelt ütemű csökkenése. Egy év alatt számuk 500-zal csökkent. A nők több esetben kérelmezik házasságuk felbontását, mint a férfiak.
„A fiatalokat ma már nem kényszerítik bele annyira a házasság intézményébe, mint korábban. Egyúttal a közös életükhöz szükséges alapvető feltételek biztosítása is gondot okoz nekik. Pénzhiány miatt együtt lakni az anyóssal – ez nem éppen ideális megoldás. Bár az anyasági támogatás nagysága már elég tisztességes, de felmerül a kérdés, hogy később hol is lehet megfelelő óvodát találni a gyermeknek” – hangsúlyozta Michal Páleník, a Foglalkoztatottsági Intézet (IZ) munkatársa. Hozzátette: nem csak anyagi okok miatt születik kevesebb gyermek. „Bizonyára azért is, mert a fiatalok számára a korábbinál több önmegvalósítási lehetőség kínálkozik. Utazgathatnak, tanulhatnak, nagyobb figyelmet szentelhetnek karrierjük építésének“ – sorolta a további okokat.
Szlovákia lakosainak a kedvezőtlen statisztikai számok ellenére továbbra is növekszik. Tavaly 52,3 ezer lakos hunyt el, ami az előző évi adattal összevetve közel 2 ezerrel kevesebb volt. Elmondható, hogy a szlovákiai népesség természetes szaporulata pozitív volt, 5,2 ezer fős szintet ért el, ami 3 és fél ezerrel több, mint 2015-ben.
Podmanická hozzátette: ami az elhalálozások okait illeti, a nőknél több férfi hal meg, leggyakrabban szív- és érrendszeri megbetegedések miatt. Ebbe tavaly Szlovákiában az összes elhunyt személy 48,2 százaléka halt bele, majd a daganatos megbetegedések (25,9 százalék) és a légzőszervi betegségek (6,9 százalék) következtek. „Sokkoló, hogy a hasonló halálokok már 2007 óta dominálnak. Mivel az elhalálozások száma évente stabilan 51-54 ezer körüli, nyilvánvaló, hogy ez a probléma orvoslása terén nem nagyon történt előrelépés“ – figyelmeztet Ján Lipiansky, a Nyugdíjasok Egyesületének (JD) vezetője.
