Ember írta vagy mesterséges intelligencia? – petíció indult a magyar szerzők védelméért

Erre a problémára szeretné ráirányítani a figyelmet a Mosolygó-Marján Böbe által vezetett HM Könyvek, amely „Átlátható AI-t, védett szerzőket!" címmel indított petíciót néhány hete. A kezdeményezés nem a mesterséges intelligencia betiltását indítványozza, sőt annyira nem erről van szó, mielőtt bárki is felháborodna, hogy a petíció indítványozója is használja az AI-t. Arra, amire való. Mosolygó-Marján Böbe szerint a technológia használatának átláthatónak, elszámoltathatónak és tisztességesnek kell lennie.

A kezdeményezés egyik legérdekesebb eleme egy hivatalos „Emberi alkotás" jelölés ötlete. Ez lehetővé tenné, hogy az olvasó már a könyvre pillantva tudja: a mű teljes egészében emberi alkotói közreműködéssel készült.

Ebben az igazán izgalmas témakörben megkértük a HM Könyvek vezetőjét, elsők között avasson be bennünket:

– Hol húzódik Ön szerint az a határ, ahol az AI még az író munkáját segítő eszköz, és honnantól beszélhetünk már arról, hogy átveszi az alkotó szerepét?

Amíg az AI nekem dolgozik – anyagot gyűjt, rendszerez, hátteret kutat, ötleteket dob fel, amikből válogatok –, addig eszköz, ugyanúgy, ahogy a szótár vagy a keresőmotor. Abban a pillanatban viszont, amikor a gép fogalmaz helyettem – ő írja a mondatokat vagy a fordítást, ő készíti az illusztrációt vagy a hangoskönyvet, én pedig legfeljebb jóváhagyom –, már nem segít, hanem alkot. Az eszköz attól eszköz, hogy a döntések nálam maradnak: miről szól, hogyan hangzik, mi marad benne és mi nem. Az alkotói szerep átvétele ott kezdődik, ahol a döntéseket már a gép hozza, és az ember csak rábólint.

És ezt a határvonalat nem mi találtuk fel. Az idei Pulitzer-díjaknál pontosan így húzták meg: adatgyűjtésre, elemzésre lehetett AI-t használni, a díjra beadott szöveg megírására nem. Az amerikai szerzők „Human Authored" tanúsítványa ugyanezt mondja: kutatás, vázlat mehet géppel, a végleges szöveg nem. Az amerikai szerzői jogi hivatal pedig kimondta: a tisztán generált mű szerzői jogi védelmet sem kap.

– Nem tart attól, hogy néhány éven belül éppen az válik különleges értékké a könyvpiacon, ha egy kiadó bizonyítani tudja: ezt a könyvet valóban ember írta?

Amitől viszont tényleg tartok, az ennek a jövőnek a rossz változata, amiből kettő is van. Az egyik, hogy egységes szabály nélkül az „ember írta" felirat csak egy újabb ellenőrizhetetlen marketingmatrica lesz: mindenki ráírja, de senki sem hiszi el. Ahogy a bio-jelölés is attól ér valamit, hogy tanúsítás áll mögötte. A másik, hogy az emberi alkotás bizonyítása drága kiváltsággá válik, amit csak a nagy kiadók engedhetnek meg maguknak, a magyar szerző és a mikrokiadó pedig kiszorul belőle.

És itt a lényeg: ha mi ebből titkos üzleti előnyt akarnánk, most hallgatnánk, és csendben felmatricáznánk a saját könyveinket. Ehelyett azért gyűjtünk aláírást, hogy ez a jelölés mindenkinek járjon, egységesen, elérhető áron, jogszabályi háttérrel. Az emberi alkotás értéke ne a ritkaságából fakadjon, hanem az átláthatóságból. Szóval nem félek ettől a jövőtől, inkább készülök rá. Csak azt szeretném, hogy mire ideér, rend legyen, ne vadnyugat.

A HM Könyvek oldala hangsúlyozza: maga is használ mesterséges intelligenciát munkaeszközként, ám annak alkalmazását minden esetben megjelöli. A petíció tehát nem technológiaellenes állásfoglalás, sokkal inkább annak a kérdésnek a felvetése, hogy kié marad az alkotás egy olyan világban, ahol egy algoritmus pillanatok alatt képes már meglévő írások alapján akár teljes könyveket megírni. Fontos kiemelni, hogy az AI az emberi fantáziát, az egyediséget nem tudja pótolni, csupán egy erős átlagot hoz, stílust másol, de stílust teremteni eddig csak ember tudott.

A cél 25 ezer aláírás 2026. december 31-ig. A szervezők az összegyűjtött támogatással közérdekű javaslatként kívánják eljuttatni követeléseiket az illetékes szervezethez Magyarországon és az EU-ban is.

A fő kérdés azonban aggasztó: Amikor legközelebb leveszünk egy könyvet a polcról, tudni akarjuk majd, hogy ki – vagy mi – írta?

FORRÁS:HM KÖNYVEK