2019. augusztus 3., 08:40

Elveszett álmok - Ma van a Rákóczi-szabadságharc sorfordító csatájának évfordulója

A XVI.-XVII. századot jóindulattal sem nevezhetjük népünk legsikeresebb időszakának. A klasszikus adoma szerint két pogány között sínylődött ekkor az ország, az egyik oldalról a törökök, a másik oldalról a Habsburgok sanyargatták Magyarhont. Budavár 1686-os visszavétele és a török kiűzése után sokan azt gondolták, szebb idők jönnek, de I. Lipót császár már készült rá, hogy benyújtsa a számlát.

ma7 rákóczi nyitó
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: wikipedia

Az egész az Antonio Caraffa tábornok által felfedezett, jobban mondva kitalált eperjesi összeesküvéssel indult. A generális arról tudósította az udvart, hogy Sároseperjes polgárai bőszen konspirálnak, levelezgetnek a Munkács várát védő Zrínyi Ilonával, Rákóczi Ferenc édesanyjával. Felállt az eperjesi vésztörvényszék. Egy koncepciós eljárás során több száz embert megkínoztak, két tucatot pedig ki is végeztek, nem csoda, hogy Lipót császári udvaráig eljutott Caraffa kegyetlenkedéseinek híre.

Az 1687 őszén Pozsonyban megnyílt országgyűlésen ugyan megszüntették az eperjesi vésztörvényszéket, de több, a Habsburgoknak kedvező döntés is született. A magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, elismerve a Habsburgok fiúági trónöröklését, eltörölték az Aranybulla ellenállási záradékát is. Ezzel a nemesség elvesztette törvényes jogát a királlyal szembeni fellépésre, lázadásra. Ezenfelül számos külföldi kapott magyar nemességet. Kollonich Lipót, későbbi esztergomi érsek tervei alapján németeket készültek letelepíteni szerte az országban, hogy a rebellis magyar vér megszelídüljön. Az elégedetlenség egyre nőtt, számtalan egykori katona vált földönfutóvá. Az adóterhek nőttek, új adók jelentek meg, mint a porció vagy a fospont, a jobbágynak kötelessége lett a katonaság elszállásolása és a hadsereg eszközeinek a szállítása.

Az 1699-ben megköttetett karlócai békével ugyan véget ért a 150 éves török uralom, de csöbör után csak vödörbe került az ország. Megérkeztek a Habsburgok.

Nem véletlenül jegyezte fel ekkor egy velencei követ, hogy Magyarországon parázs izzik a hamu alatt. Ha eljön a megfelelő vezér, kitör a felkelés.

Mindez csak idő kérdése volt, hiszen a magyar történelem színpadára kisvártatva egy igencsak fajsúlyos szereplő lépett fel, II. Rákóczi Ferenc. A leendő nagyságos fejedelem I. Rákóczi Ferenc és a már említett Zrínyi Ilona gyermeke volt. Apja korán meghalt, édesanyja újra férjhez ment Thökölyi Imre grófhoz, akitől túl sok jót a Habsburgokról nem hallhatott a gyermek Ferenc. Anyjával együtt Munkács két éven át tartó ostromát is átélte, majd a kapituláció után Prágába küldték tanulni. Húszévesen Sáros megye főispánjaként, látva hazája sanyargatását, a bécsi udvar ellen kezdett szervezkedni. A dolog kitudódott, elfogása után bécsújhelyi fogságából megszökve végül Lengyelországba menekült. A szökésben segítségére lévő börtönparancsnokot megkínozták, majd lefejezték.

Kevésbé ismert tény, de a fejedelem emberi nagyságát jól szemlélteti, hogy a későbbiekben a parancsnok özvegyének és öccsének életjáradékot biztosított.

Rákóczi 1703-ban állt a formálódó felkelés élére, kitört a nyolc éven át tartó Rákóczi féle szabadságharc, vagyis a kuruc-labanc küzdelem. Kezdetben Esze Tamás vezetésével bujdosók, szegénylegények, hajdúk és volt végvári vitézek adták a szabadságharc katonáit. Eleinte sorra jöttek a sikerek, és egyre többen csatlakoztak a felkeléshez. A Rákóczi szabadságharc történetéről a Magyar7 hetilapban rengeteget olvashattak Kovács László tanár úr tollából, ezért az események részletes ismertetésétől most eltekintenék. Írásom apropóját ugyanis a trencséni csata adja, amelynek éppen ma van az évfordulója. 

A trencséni vár Dr. Márki Sándor Rákóczi-életrajzának lapjairól
A trencséni vár Dr. Márki Sándor Rákóczi-életrajzának lapjairól
Fotó:  mek.oszk.hu

1708 tavaszán a kuruc seregek Eger mellett gyülekeztek, majd június közepén elindultak nyugat felé. Rákóczi az emlékirataiban azt írta, Sziléziába akart betörni, hogy fellázítsa az ottaniakat is a Habsburgok ellen, bár a történészek szerint az is elképzelhető, Rákóczi Frigyes Vilmos porosz herceghez kívánt áttörni, hogy felkérhesse őt a magyar trónra. A mintegy 14 ezer, fele részben lovas, fele részben talpas vitéznek Pekry Lőrinc és Bercsényi Miklós parancsnokolt.

Az események szempontjából az ok tulajdonképpen másodlagos, a lényeg, hogy 1708. augusztus 3-án Siegbert Heister tábornagy nagyjából fele akkora seregével Trencsénnél megállította a kuruc előretörést.

Bercsényiéknek nem sikerült megszállniuk a gázlókat és lerombolni az átkelőket, így a vár körüli ostromgyűrű bezáródása előtt a labancok utánpótlást juttattak Trencsénbe.

Heister lovasokból álló seregével nem akart nyílt ütközetet a túlerőben lévő ellenséggel. A terve az volt, behúzódik trencséni várba, csakhogy a két sereg látótávolságba került, és a kuruc lovasok parancsot kaptak a támadásra. A nehéz terepen a lovasroham káoszba fulladt, ezt kihasználva augusztus 3-án délelőtt Heister ellentámadást vezényelt. A zavarodottságot kihasználva a támadó császáriak mintegy rátolták a kuruc táborra a lovasokat. A megfutamodó lovasság helyett a gyalogosok (talpasok) sem tarthatták magukat.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Rákóczi, aki személyesen akarta csapatait biztatni, elesett a lovával, és elájult. Ahogy az ilyenkor lenni szokott halálhíre gyorsan elterjedt, ez pedig végleg megpecsételte a kurucok sorsát. 

A trencséni csata hadmozdulatai
A trencséni csata hadmozdulatai
Fotó:  magyarvagyok.hu

A jobb sorsra érdemes hadjárat kudarcba fulladt. A szabadságharc legjobb és legnagyobb kuruc seregéből a csatatéren maradt háromezer ember (szemben a császáriak pár száz fős veszteségével), rengeteg fegyver és ellátmány. A fizikai veszteségeknél talán még nagyobbak voltak a lélektani következmények. Egyre többen dezertáltak vagy álltak át az ellenséghez, ma már tudjuk, a szabadságharc sorsa pecsételődött meg azon a napon.

A fejedelem később ezt írta:

„Soha még vereség ennél szégyenletesebb és szánalmasabb nem volt, és nem is voltak csatavesztésnek szerencsétlenebb következményei”.

ma7 rákóczi nyitó
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.