2015. április 1., 12:56

Elterjedtek lehetnek a két napos kőzetbolygók

WASHINGTON. Kutatók szerint az égboltjukon két függeszkedő napot hordozó Föld-szerű világok gyakoriak lehetnek a Tejúton.
201503311820360.bolygo01.jpg


Bár jó néhány naprendszeren kívüli gázbolygót fedeztek már fel bináris rendszerben, sok asztronómus úgy hiszi, hogy a sziklás, potenciálisan lakható világok nem ölthetnek testet egy ilyen összetett és kaotikus pályadinamikát mutató környezetben. Ám a matematikai szimulációk ennek éppen ellenkezőjét állítják az új kutatás szerint.

Ben Bromley, a vizsgálat vezetője kifejtette, ugyanolyan egyszerű Föld-szerű bolygót létrehozni egy kettős rendszerben, mint ahogyan egy Nap-szerű csillag körül. „Ennélfogva úgy hisszük, hogy a Csillagok háborújában látott Tatuinhoz hasonló bolygók gyakoriak lehetnek az univerzumban” - magyarázza.

A bolygók az újszülött csillagokat övező por- és gázkorongból állnak össze. A Földhöz hasonló kőzetbolygók aszteroidaszerű objektumok, úgynevezett bolygócsírák ismételt összeolvadásából keletkeznek. „Egyetlen csillag körül a bolygócsírák körpályákat követnek, olyan koncentrikus köröket, amelyek nem keresztezik egymás útját. Ha a csírák közelebb kerülnek egymáshoz, finoman összeolvadhatnak” - mondja Bromley.

Hozzátette, a szituáció a vélekedések szerint újszülött bináris rendszereknél teljesen más. „Az asztrofizikusok több mint egy évtizedig úgy hitték, a Földhöz hasonló bolygók a legtöbb bináris rendszerben nem tudnának megszületni, legalábbis nem olyan közelségben, hogy életet hordozhassanak" - magyarázza.

A bolygócsírák pályáját egy ilyen rendszerben - az elmélet szerint - a központi csillagok vonzása összezavarja. „Orbitális pályájuk olyannyira összegabalyodhat, hogy nagy sebességgel keresztezik egymás haladási irányát, ami pusztító ütközésekre, nem pedig növekedésre kárhoztatja őket” - magyarázza.

Az ilyen végkifejletet előre jelző szimulációk hagyományosan azt feltételezik, hogy a bolygócsírák körpályákon haladnak. Ám a Bromley és szerzőtársa, Scott Kenyon elkészítette modell arról árulkodik, hogy a bináris rendszerekben a sziklás építőkockák nagy valószínűséggel ovális pályákra állnak rá. „Ha a bolygócsírák ovális pályán haladnak a kör helyett, pályájuk megállapodhat, és nem ütköznek egymásba, vagyis olyan pályákat lelhetnek fel, ahol már planéták keletkezhetnek” - magyarázza.

A kutatók szemügyre vették azt a hét exoplanétát is, amelyet a NASA Kepler-űrteleszkópja eddig kétcsillagos rendszerük lakhatósági zónájában, vagy annak közelében fedezett fel. (A lakhatósági zóna a gazdacsillagtól vagy csillagoktól számított ama tartomány, ahol az adott bolygó felszínén még hordozhat folyékony vizet.)

Mindegyik a Neptunuszhoz vagy Jupiterhez hasonló gázbolygó. A kutatók úgy hiszik, valószínűleg rendszerük távolabbi pontján alakultak ki, ahol több gáz és por állt rendelkezésre, majd később vándoroltak beljebb, a lakható zóna felé, talán más bolygókkal való gravitációs kölcsönhatások következtében.

Az új tanulmány alátámasztja eme szcenárió életképességét, de azt is sugallja, hogy a hét gázbolygó jelenlegi tartózkodási helyén is keletkezhetett, ha a por- és gázfelhők befelé nyomultak, vagyis, a migráció a bolygók összeállása előtt és után is végbemehetett.
Megosztás