Elolvadtak az EU-s vajkészletek
Évtizedes rekordok dőlnek meg
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója átfogó tejágazati egyeztetésen kifejtette: az elmúlt két évben kínálati piac volt az Európai Unióban, a jelentős túltermelés hatására drámai mértékben kezdett csökkenni a nyerstej ára. Az alacsony árak miatt számtalan európai termelő felhagyott tevékenységével, így idén év elején az unióban visszaesett a nyerstej-beszállítás a tavalyi azonos időszakhoz képest. A kereslet azonban folyamatosan bővül, így az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntenek meg ezekben a hetekben.
Az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek. A Föld déli féltekéjén a kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz – mutatott rá Harcz Zoltán.
Az unióban emelkedik a tejár
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban jelentős mértékben emelkedik a nyerstej ára, míg Magyarországon stagnálás tapasztalható. Mindez eredményezi, hogy növekszik a hazai nyerstej-kivitel és elengedhetetlen a magyarországi árak emelése ahhoz, hogy az alapanyagot otthon tartsák.
Ha a jövőben kizárólag import tejtermékek lesznek a piacon, nehéz lesz a tejágazat stabilitását biztosítani – összegezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a tejtermelők, -feldolgozók, -kereskedők és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőinek részvételével tartott tejágazati egyeztetés megállapításait.
Harcz Zoltán elmondása szerint az olasz és holland spot – vagyis azonnali – piaci árak 2017 augusztusára meghaladták a 43-44 eurocentet, azaz a 130-133 forintot kilogrammonként. Eközben a hazai nyerstej átlagár 2017. január óta a 90-92 forintos sávban stagnál, így érthető módon a hazai nyerstej-kivitel nőni kezdett.
Közös érdek a tejágazat stabilitása
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a tejágazati megbeszélésen hangsúlyozta: erősíteni kell a beszállítói pozíciókat, ugyanakkor a belföldi árualap megvédése elképzelhetetlen a termékpálya valamennyi szereplőjének összefogása nélkül.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke eredményesnek ítélte a megbeszélést, hangsúlyozva, hogy a tejtermelőknek, a feldolgozóknak, a kis- és nagykereskedőknek, illetve a fogyasztóknak egyaránt érdekük, hogy a hazai tejágazat stabil maradjon. „Amennyiben a jövőben kizárólag import termékek lesznek a piacon, nem lesz ráhatásunk a tejágazat stabilitásába beleszólni” – mutatott rá a kamara elnöke.
Nem ismerik a gyerekek a tejtermékeket
A nemzetközi és a magyarországi táplálkozási ajánlások egyaránt napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják mind a felnőttek, mind a gyermekek számára.
A magyarok az európai átlagnál jóval kevesebb vajat fogyasztanak. Évente lakosonként nagyjából egy kiló vaj fogy, míg az uniós átlag 3,8 kilogramm.
A 10-12 éves korú gyermekek 42 százaléka mindössze hetente néhány alkalommal, 16 százalékuk csak hetente egyszer, 28 százalékuk pedig még ennél is ritkábban fogyaszt magas kalciumtartalmú tejtermékeket, például joghurtot – derült ki a Danone Kft. megbízásából a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által, 860 gyermek megkérdezésével készített országos felmérésből.
A felmérés rávilágított arra is, hogy a gyerekek közül sokan nem tudják, melyik élelmiszer készül tejből. A megkérdezett gyerekek mindössze 24 százaléka tudta, hogy a kefir, ugyancsak 24 százaléka, hogy a túró, és alig több mint 21 százaléka, hogy a gyümölcsjoghurt is tejtermék.
