Életveszélyesek lehetnek a vérrögök. Milyen tünetek utalnak rá?
Előfordulhat, hogy a véralvadás során létrejövő vérrögök a vérerek mélyén alakulnak ki. Ez igen súlyos betegség, mely akár az életünket is veszélyeztetheti. Milyen tünetek utalnak a vérrögökre?
A vérünk – ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk – egyáltalán nem egységes, homogén "folyadék", hanem különböző sejtek összessége.
Ezek között találhatjuk többek között az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejteket, az immunrendszerünkhöz tartozó fehérvérsejteket, valamint az úgynevezett vérlemezkéket, melyeknek a sebgyógyulásban van komoly szerepe.
A vérlemezkék képesek összetapadni, így alvadt vérrögöket létrehozni, így elzárják a vér útját és megelőzik, hogy túlságosan sok vért veszítsünk.
A vérlemezkék általában akkor lépnek "működésbe", amikor megsérülünk, például megvágjuk magunkat.
Előfordulhat azonban, hogy a vérlemezkék anélkül alkotnak vérrögöket a vérerek belsejében, hogy ezt sérülés indokolttá tenné. Ez igen veszélyes lehet, hiszen a vérrögök ebben az esetben a normális vérkeringést akadályozzák, sőt akár el is zárhatják a vér útját.
Ha pedig a vér nem jut el a sejtekig, azok akár visszafordíthatatlanul károsodhatnak is.
Még nagyobb veszélyt jelenthet az, ha a vérrögök "leválnak" a keletkezési helyükről, mert a testünket behálózó vérereken keresztül eljuthatnak az agyba, a szívbe vagy akár a tüdőbe is, ez pedig akár életveszélyes problémákat is előidézhet.
A vérerekben kialakuló vérrögök – vagyis a mélyvénás trombózis – ritkán jár együtt látványos tünetekkel,
de egy-két kisebb jele természetesen lehet annak, hogy a szervezetünkben vérrög alakult ki. Különösen azoknak érdemes ezekre figyelni, akiket jobban veszélyeztethet a trombózis. A fő rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód (különösen az, ha valaki sokat ül egy helyben, például egy hosszabb utazás során), de fogamzásgátló tablettát szedőknél és a várandós hölgyeknél is könnyebben megjelenhetnek a vérrögök.
Ezek a kellemetlen érzések általában az lábszárban, a vádlinál, illetve a comb középső részénél jelentkeznek. A fájdalom mozgás, gyaloglás esetén lehet a legintenzívebb, gyakran annyira, hogy az érintettnek meg is kell állnia. Ilyenkor, hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenés után, enyhülhet a fájdalom, ám ha újra elindul a beteg, akkor újra megjelenik.
Szintén lehetséges tünete a vérrögöknek az érintett terület melegsége
– vagyis érintésre a láb egy kisebb része melegebb, mint a környezete –, elszíneződése (kipirosodása vagy kékesen sápadttá válása), a bőr pedig ezen a területen kiszáradhat, viszkethet.
Mivel a vérrögök miatt romlik a vérkeringés, ezért az érintett gyakrabban érezheti magát fáradtnak, kimerültnek.
Különösen a lábait érezheti gyengének, mintha azok nem tudnák megtartani a test súlyát. Ezek a kellemetlen tünetek folyadékfogyasztás vagy pihenés után átmenetileg enyhülhetnek.
Súlyosabb esetben, vagyis ha a vérrög már levált a kialakulási helyéről, tapasztalhatunk folyamatos, nem múló hőemelkedést, mellkasi fájdalmakat, köhögést, de légszomj, szédülés, szapora légzés és fokozott izzadás is jelentkezhet.
