2016. augusztus 22., 14:11

Életének 104. évében elhunyt Tamás Ilonka néni

RIMASZOMBAT. Augusztus 22-én, életének 104. évében elhunyt Dr. Tamás Aladárne, Ilonka néni - tudatta portálunkkal lánya, Dr. Fehérné Tamás Judit. Ilonka néni közösségünkben szimbóluma lett a tartásnak és a kitartásnak, hiszen Szlovákiában élve jogfosztott magyarként élete végéig kitartóan küzdött az igazságtalan döntés ellen. Élete, szívóssága, rendíthetetlen hite példa lehet mindnyájunk számára.
201608221555280.0000000000000000001a_tamas_i_jobbbb.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

Tamás Aladárné Szűcs Ilona 1912. május 16-án született Várgedén, s már gyermekkorában az volt az álma, hogy tanító lesz. Tanulmányait Várgede után 1927-31 között a Római katolikus Szent Orsolya-rendi Magyar Tanítóképző Intézetben folyatta Pozsonyban, ahol négyévi képzés után tanítói érettségi bizonyítványt kapott, s kétévi tanítás után tehette le a képesítő vizsgát feltételeként a tanítói oklevél megszerzésének.

1932-40 között Nagybalogon a Református Felekezeti Elemi Iskolában tanított. Ezután következtek az ínséges idők, 18 évig nem taníthatott.

1937-ben ment férjhez dr. Tamás Aladárhoz. 1938/39-es tanévtől nem tanított, mert elköltöztek Tornára, ahol a férje állatorvosként működött. 1943-ban született Judit lánya és 1945-ben Anna, aki 2012-ben hunyt el.

A Tamás család a második világháború után átköltözött az újonnan alakult járás székhelyére, Szepsibe, ahol Ilonka néni férje járási állatorvos lett. A Beneš-dekrétumok következtében a család elvesztette az állampolgárságát és mint hontalanok, a jogokon kívül még sok egyebet is. Hogy férje kenyérkereső maradhasson, reszlovakizálnia kellett. 1948-ban járási állatorvosi állást kapott Nagyrőcén, ahol haláláig 1955-ig élt és dolgozott.

Tamás Ilonka néni férje halála után a lányaival Uzapanyitra költözött. Volt tanítványai próbáltak meg közbenjárni, hogy engedélyezzék visszatérését a pedagógusi pályára, végül is kiharcolták, hogy 1958-tól ismét taníthatott Nagybalogon, ahol pedagógusi pályáját kezdte. Tanítványait a magyar nyelvhez, az anyanyelvhez, a nemzethez, szülőföldhöz, a hithez és a hagyományokhoz való hűségre nevelte. Egészen 1974-ig tanított.

1958-ban került tehát vissza Nagybalogra, a Magyar Tannyelvű Alapiskolába. Egyik nyilatkozatában így emlékezett: „Úgy látom, hogy a mag jó földbe hullott. Megmutatkozott ez akkor, amikor jöttek a kálváriás idők. Becsukták a magyar iskolákat. Én akaratomon kívül kulák lettem, nem taníthattam. Mikor újra megnyíltak a magyar iskolák, akkor mutatta meg Balogvölgy népe magyarsága iránti hűségét. Központosították a magyar iskolákat, Nagybalogra utaztak a magyar gyerekek. A szülők nem azt választották, ami könnyebb lett volna, hogy közelebb, szlovák iskolába küldik a gyereküket. A falu is megtette a magáét. Addig két tanerős református iskola volt, s egyszercsak több osztálynak kellett helyet teremteni, hiszen az egész Balogvölgyről oda járt a sok gyerek. Képzeljük csak el, hogy hogy futottunk a falu egyik végétől a másikig. Nagyon keserves időszak volt, de gyönyörű. Amit a pedagógusok akkor dolgoztak Balogon, azt nem lehet eléggé értékelni. Amellett, hogy ilyen utazások mellett tanítottunk, megalapítottam az irodalmi munkát, színdarabok, mesejátékok, irodalmi színpad... Ez volt az én pedagógiai munkámnak a csúcsa" - vallotta Ilonka néni, akinek pedagógusi munkáját is számos szakmai díjjal elismerték.

Ilonka néni nagyon nagy odaadással tanította a Balog-völgyi gyerekeket, akik máig hálával emlékeznek rá. Ízig-vérig pedagógus volt, emellett szervezte a régió kulturális életét. Nyugdíjasként tevékeny tagja lett a rimaszombati közéletnek, a csehszlovákiai rendszerváltás után belépett a Magyar Koalíció Pártjába (2012-től Magyar Közösség Pártja, MKP), megalapította a Wass Albert Magyar Nyugdíjas Kört. Kárpát-medence-szerte ismertté azonban akkor vált, amikor 2011-ben Anikó lányával együtt kérvényezte a magyar állampolgárságot, s miután ezt nyíltan is vállalta, Szlovákiában jogfosztott lett, az állam nemzetbiztonsági kockázatként tekintett rá.

Soha nem hagyta el szülőföldjét, állampolgársága mégis többször megváltozott a történelemben. Az első világháborút követő 1920-as trianoni béke után csehszlovák, a Felvidéket visszajuttató 1938-as első bécsi döntés után újra magyar, a második világháború után ismét csehszlovák állampolgár lett, majd Csehszlovákia 1993-as megszűnése, az önálló Szlovákia 1993. január 1-jei megalakulása után szlovák állampolgár lett, majd miután a Magyar Országgyűlés 2010-ben jóváhagyta a könnyített honosításról szóló törvényt, kérvényezte a magyar állampolgárság felvételét, amellyel kezdetét vette több mint öt éve tartó kálváriája.

Ilonka néni a fél évtizedes küzdelemben elveszítette Anikó lányát, akivel együtt vették fel a magyar állampolgárságot, azonban ez a személyes tragédia sem rendítette meg hitében és küzdelmében. Idehaza minden fórumon panaszt emelt a jogfosztás ellen, az alkotmánybíróság is tárgyalta az ügyet, de érdemben nem döntött. Az alkotmánybíróság 2014 szeptemberében eljárásjogi okokra hivatkozva utasította el az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt. Miután a szlovák hatóságok elutasították panaszbeadványát, 2015 februárjában jogorvoslat megvonása és a magánélet ellehetetlenítése címén ismét a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, majd később jogi képviselőjével, Lomnici Zoltánnal és jogfosztott társaival Brüsszelben is jogorvoslatot keresett. Az Európai Parlament petíciós bizottsága 2016. augusztus 18-án befogadta Tamás Ilona panaszát, határozatában előzetes vizsgálatra kérte fel az Európai Bizottságot, és a szlovák hatóságok álláspontját is kérte. Tehát még megérhette a hírt, hogy az Európai Parlament az ügyében benyújtott petíciót befogadta. A jogorvoslatot, az igazságtalanság megszüntetését azonban már nem adatott megérnie.

Tamás Ilonka néni pedagógiai munkásságáért vasoklevelet, rubinoklevelet, Komensky-emlékérmet, a Szlovák Köztársaság Aranyplakettjét kapta meg. Kitüntették a Magyar Köztársaság oktatási miniszterének elismerő oklevelével, 2012-ben az Emberi Méltóság Tanácsa az Emberi Méltóságért kitüntetéssel, a Magyar Közösség Pártja a Pro Probitate - Helytállásért díjjal, 2014-ben Esztergomban Szent István-díjjal ismerték el. Áder János államfőtől 2012-ben elsőként vehette át a Magyar Becsület Rendet.

Ilonka néni többször nyilatkozott portálunknak. Legutolsó összeállításunk - melyben életéről és hitvallásáról is beszélt -  idén május 16-án, 104. születésnapjára készült.

A család tájékoztatása szerint Ilonka néni augusztus 22-én, otthonában csendesen elaludt. Hamvasztás előtti búcsúztatása augusztus 25-én, 13 órakor a rimaszombati temető ravatalozójában lesz.

201608221555280.0000000000000000001a_tamas_i_jobbbb.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás