Elemzők: hamis mítosz a szociális hálón élősködő romák rémképe
A Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) elemzői csaknem egy éven keresztül kisérték figyelemmel a Szociális Biztosító (SP) szociális segélyezéssel kapcsolatos adatait azon 20 szlovákiai járás vonatkozásában, ahol a legnagyobb lélekszámban élnek romák. A szakemberek konkrét számadatokkal cáfolják számos politikus állítását is, miszerint a nagycsaládosok megsegítésére fordított pénzösszeg jelentős problémát okoz az állam finanszírozásában.
Az elemzők így például megállapították, hogy a családi pótlékot elsősorban egy vagy kétgyermekes, s nem a sokgyermekes családoknak folyósítják. Mindeközben a családi pótlékért folyamodók számaránya az említett - a romák által legsűrűbben lakott – 20 járásban, csupán 3 százalékkal magasabb, mint a fennmaradó, a romák által gyérebben lakott járásokban.
Az elemzők az anyagi szükséghelyzetben élőknek folyósítandó segéllyel kapcsolatos mutatókat is górcső alá vették. „Ez a segély kizárólag a túlélést szolgálja, hiszen a jelenleg folyósított összeg semmi másra nem elegendő” – mondta el a Kassa melletti Keceren (Kecerovce) helyszíni terepmunkát ellátó szociális alkalmazott, Július Pecha.
Kecer mintegy 3 ezres lakossággal rendelkező település. Ebben a faluban él az egyik legjelentősebb lélekszámú szlovákiai roma közösség. Pecha elmondása szerint Keceren elsősorban a sokgyermekes családok és a nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részesülnek az anyagi szükséghelyzetben élőknek folyósított segélyben. A szakember ugyanakkor megjegyezte, mindez inkább kivételnek számít az összszlovákiai mérlegben.
„A romakérdés az egyik legjelentősebb hazai társadalmi problémakör, amelyet számos mítosz övez” – mondta el Ján Dinga, az INESS elemzője, a társadalmi kutatómunka egyik szerzője.
A szakemberek összehasonlították a különféle állami kiadásokat azzal az összeggel, amelyet a legszegényebb szlovákiai családoknak szociális segélynyújtás címén folyósítanak. „Az öt vagy ennél többgyermekes családoknak folyósított, az anyagi szükséghelyzetben élőknek szánt segély mértéke hozzávetőleg 10 millió euróval kevesebb, mint amennyit az állam a Nemzeti Labdarúgó Stadion megépítésére tervez elkölteni” – szemléltette Dinga az arányokat. A kormány összesen 27 millió eurót kész ráfordítani a stadion megvalósítására.