Eladni vagy elajándékozni?
Gyakori jelenség, hogy gazdát váltanak az ingatlanok. Ám nem mindegy, hogy a lakás, a ház, a telek stb. milyen módon vált gazdát. Az alábbi cikkben megpróbálok rávilágítani az ingatlanok adásvétele és ajándékozása közti lényeges különbségekre.
Kezdjük viszont azzal, ami mindkét esetben megegyezik.
Ingatlanátruházás esetén az adásvételi és ajándékozási szerződést is írásban kell megkötni. Az eladó, illetve ajándékozó aláírását hitelesíteni kell; erre közjegyzőnél vagy az anyakönyvi hivatalban van lehetőség.
Mindkét esetben pontosan meg kell határozni a szerződő feleket és a szerződés tárgyát – az ingatlant. Az előbbi a személyes adatok felsorolásával, az utóbbi pedig a tulajdoni lap segítségével történik.
Az első nagy különbség a vételár, amelyről csak az eladásnál beszélhetünk. A vételár meghatározása tehát az adásvételi szerződés egyik alapfeltétele. A vételárnál ügyelni kell arra, hogy az reális legyen. A szerződő felek ugyanis megállapodhatnak szimbolikus vagy rendkívül alacsony vételárban is, ezt viszont a jog megkerülésének is tekinthetjük (főleg az adózás szempontjából). Továbbá a természetes (nem vállalkozó) személyek készpénzben legfeljebb 15 000 eurót fizethetnek ki. Magasabb összeget banki átutalással kell fizetni.
A vételár tehát nem lehet része az ajándékozásnak. Az ajándékozást ugyanis nem lehet semmilyen ellenértékhez vagy feltételhez kötni. Az adásvétellel ellentétben viszont az ajándékot vissza lehet kérni.
A Polgári Törvénykönyv 630. §-a értelmében: „Az ajándékozó követelheti az ajándék visszaadását, ha a megajándékozott úgy viselkedik vele és családtagjaival szemben, hogy azzal durván megsérti a jó erkölcsöt.” A törvény itt egy durva viselkedést feltételez, tehát nem elég például egy születésnapi köszöntés elmulasztása.
Egy fontos kérdés maradt a végére: az adózás. Az ajándékozás esetén nem keletkezik adókötelezettség. Az adásvételnél ez már nem olyan egyértelmű.
Amennyiben az eladó maga is adásvétellel szerezte az ingatlant, és az már több mint 5 éve a tulajdonában van, akkor az ingatlanátruházás adótól mentes lesz. Ellenkező esetben a régi vételár és az adásvételnél megegyezett vételár közti különbözet lesz megadózva. A törvény továbbá különbséget tesz, hogy az ingatlant az eladó adásvétellel, örökléssel vagy más módon szerezte. Az adókötelezettség ennek vonatkoztatásában változó.
Ezek lennének tehát az alapok. Habár ez a cikk nem minősül tanácsadásnak, teszek egy kivételt: amennyiben az ingatlanátruházás bármely módját választaná a tisztelt olvasó, forduljon szakemberhez. Az interneten található szerződésminták sajnos gyakran pontatlanok és nem alkalmazhatók egyformán minden esetre.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/41. számában.