2012. május 26., 10:15

Éjszakai ostromra készülnek Vöröskőn

VÖRÖSKÕ. Május utolsó hétvégéjén, szombaton és vasárnap a virágzó középkort idézi fel a „Rotenstein 1390” elnevezésű történelmi fesztivál Vöröskőn. Szombaton este kilenckor zsoldosok támadják meg a Kis-Kárpátok büszke várát.

Vöröskő várának ostroma igazi attrakciónak számít. A látványos rendezvény az 1390-ben lezajlott csata emlékére valósul meg. Ez Luxemburgi Zsigmond győzelmével végződött, az uralkodó hadai ostrommal visszafoglalták a stratégiai fekvésű várat Prokop morva őrgróftól. A zsoldosok harcát fényeffektusok és tűzijáték teszi látványosabbá, a veszélyes jeleneteket hivatásos kaszkadőrök mutatják be.

Napközben lovagi tornára, kosztümös felvonulásra, történelmi témájú színielőadásokra is sor kerül Vöröskőn. A látogatók betekintést nyerhetnek a középkori kultúrába, megkóstolhatják a középkori receptek alapján készült ételeket. A rendezvény társszervezői, a nagyszombati zsoldosok középkori harcászati bemutatót tartanak a vár alatt. A fesztivál vasárnap este fél hatkor ér véget. A belépőjegy ára felnőtteknek 8, diákoknak és nyugdíjasoknak 5 euró.

A Vöröskői Vár (szlovákul Hrad Èervený Kameò, német nevén Rotenstein) a Kis-Kárpátok legszebb múzeuma. Egyike a leginkább épségben maradt szlovákiai váraknak. Nevét vélhetően a sziklaszirt vörös színű kőzetanyagáról kapta (ez a vár pincéjében látható is). Németül Bibersteinnek is nevezték, ami Hódvárat jelent és az egykor itt élő állatokkal hozható kapcsolatba. A helyi monda szerint építésénél az erdő tündérei is segédkeztek. Valószínűbb azonban, hogy III.Béla király lányának több köze volt a vár építtetéséhez, amely az 1230-as években valósult meg.

A Vöröskői Vár eredetileg királyi vár volt, de Csák Máté 1290-ben megvásárolta. Halála után, 1321-ben ismét királyi birtok lett. 1352-ben I. Nagy Lajos a német származású Wolfurt Eglolf lovagnak adományozta, cserébe azért, hogy a nápolyi hadjáratok idején 4000 zsoldossal segítette a királyt. Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt Vöröskő Prokop morva őrgróf zálogbirtoka lett, akitől a király hadai 1390-ben ostrommal foglalták vissza.

A 15. században a Bazini és a Szentgyörgyi nemes családok birtokolták. A Szentgyörgyi család kihalása után 1522-ben, II. Lajos király nejének, Habsburg Máriának adományozta a hozzá tartozó jobbágyfalukkal együtt. Az úrnő már a következő évben továbbadott rajta, így a későbbiekben a Thurzó család birtokolta.

A Thurzóktól a Magyarországon jelentős bánya érdekeltségekkel bíró, dúsgazdag Fugger bajor kereskedő- és bankárcsalád vette először zálogba, majd később a Thurzó-Fugger nász révén örökbe. A Fuggerek idejében jelentős mértékben átépítették a középkori erősséget, ekkor alakult ki ma ismert külleme. Az átépítésben állítólag tervezőként Dürer Albert is részt vett. A Fuggerek a tágas várpincékben rezet, ezüstöt, bort tároltak.

1588-ban Fugger Mária Pálffy Miklós báróval kötött házassága révén Pálffy birtok lett Vöröskő vára.  A házasság tovább erősítette a főnemes gazdasági és társadalmi helyzetét. Pálffy Miklós, aki művelt és gazdag főúr volt, Vöröskőn halt meg, két évvel 1598-ben szerzett hadi sikerei után. Mint ismeretes, ő szerezte vissza seregeivel Győrt a törökök kezéről, ami nagy hőstettnek számított. A vöröskői vár egyik termének fából készült domborműve ezt a győri csatajelenetet ábrázolja.

A várat a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok sikertelenül ostromolták.1683 júliusában a hatalmas török seregek szövetségeseként előrenyomuló Thököly Imre felső-magyarországi kuruc fejedelem lovas csapatai Pozsony elfoglalása után megszállta a csapatai előtt önként kaput nyitó Vöröskő várát is. Mivel azonban a Pálffy família rendíthetetlen Habsburg párti volt, erősségüket nem érintette a Lipót császár 1701-ben kiadott várrombolási parancsa.

A háborús idők elmúltával újra lakható állapotú lett Vöröskő vára, melyet 1670–1680 között alakítottak át kényelmes családi hajlékká a Pálffyak.

1949-ben a várat államosították és műemlékké nyilvánították. 1976-tól húsz évig tartott a felújítása. 1991-től fokozatosan, részenként nyitották meg a látogatók előtt. Termei egy részében bútorkiállítás kapott helyet, amely a reneszánsz kortól a biedermeierig mutatja be a kor főnemesi lakáskultúráját.

Egyedülálló varázsának köszönhetően különböző játékfilmek és mesefilmek színhelye volt Vöröskő. Itt forgatták többek között a Fantagiró hercegnő, a Sárkányszív és a Cinka Panna több jelenetét.

Megosztás