Egyre kevesebb magyar iskola van a Lévai járásban
Szalatnyán, a Lévai járás legkisebb kisiskolájában 12 diák kezdte meg a tanévet. Év közben két kisdiák érkezett, szeptembertől pedig legkevesebb két további tanulóval számol Kissimonyi Beatrix, az iskola igazgatója. Bár lassan emelkedik a diákok létszáma, a helyzet nem túl kecsegtető. A normatív támogatás vagy fejkvóta-rendszer alapján finanszírozott, kis létszámmal működő iskolák sok esetben nem tudják teljesíteni a zökkenőmentes működtetés feltételeit. A felvidéki magyar általános iskolák fele ebbe a kategóriába tartozik, működtetésük pedig jelentős terheket ró a fenntartó önkormányzatokra.
Bazsó Árpád, Szalatnya polgármestere portálunknak elmondta: az itteni helyi iskola bizonyos időszakokban nem szorult támogatásra, ellenben előfordult, hogy az önkormányzatnak ki kellett segítenie az intézményt. „Nehezen, de valahogy megoldottuk, s remélem, a jövőben is meg fogjuk tudni oldani. Természetesen ez is időt igényel, nem megy semmi egyik napról a másikra” – magyarázta.
Ipolyvisken két tanteremben, összevont évfolyamokban folyik a 22 gyerekek oktatása, felzárkóztatása. Lőrincz Katalin igazgatónő rámutatott: az itt tanuló diákok többféle szociális, kulturális és nyelvi környezetből érkeznek. Együtt tanulnak a magyar, a szlovák és a roma gyerekek. Az iskola vezetője fontosnak tartja, hogy egy kisiskola nyitott legyen a környezete felé, jó kapcsolatot ápoljon a szülőkkel, a helyi közösséggel. Ellenkező esetben a szülők más intézménybe viszik a gyermekeket. Ez Ipolyvisken jelenleg nem fenyeget. „Abban az örömben van részem, hogy mind az öt kisgyermeket, akik az óvodában az utolsó évet járják, ide, az ipolyviski iskolába íratták be” – újságolta Lőrincz Katalin.
A kisiskolák fejlesztését, a korszerű taneszközök megvásárlását állami, megyei, de főként anyaországi forrásokból biztosítják. Ezen felül más gondokkal is meg kell birkózniuk az intézményeknek. Sok elsős tanuló nem látogatta az óvodát, így az alapvető higiéniai szokásokat sem ismerik.
Alsószemeréden is szembesültek ezzel a problémával. Gazdag József, az iskola igazgatója szerint elsősorban rendszerességre kell nevelniük a gyerekeket. Emellett fel kell kelteni a tanulás iránti kíváncsiságukat, ami eléggé időigényes, de végül a gyerekek is örülnek a sikernek. Főként a matematikában és a nevelési tantárgyakban érnek el jó eredményeket – magyarázta az igazgató hozzátéve: a testnevelés terén több diák figyelemre méltó teljesítményre volt képes. Az intézménynek azonban nincs tornaterme, a sportpálya még sáros, így a gyerekek jelenleg kénytelenek az udvaron tornázni.
A garamsallói egyosztályos kisiskola tanulói szintén az udvaron sportolnak, de nem ez az egyetlen gond. Dulai Frenc igazgató portálunknak elmondta: az iskolának nincs pénze arra, hogy tüzelőt vásároljon. Hozzátette: szerencsére az intézmény felszereltsége nem rossz, tehát rendben folyhat a tanítás. A garamsallói szülők igénylik, hogy helyben működjön egy iskola. Kérdéses, meddig sikerül fenntartani. „Az iskolának lenne létjogosultsága, amennyiben az állam pénztárcája bírni fogja, és hajlandó pénzt adni a fenntartásra” – hangsúlyozta Dulai Ferenc.
Egyelőre nem tudni, mit hoz magával a májustól érvénybe lépő új finanszírozási törvény. Az viszont tény, hogy csökken a magyarok száma, egyre több a vegyes házasság, alacsony a gyermekvállalási kedv, növekszik az asszimiláció, elmaradott a térség infrastruktúrája, magas a munkanélküliség. Ezek együttesen, de külön-külön is nagyban befolyásolják a magyar nyelvű kisiskolák megmaradását. A felvetett problémákra megoldásokat kell találni, világos célokat kell megfogalmazni. Ehhez azonban a jelek szerint hiányoznának a tettrekész felelős személyek és intézmények. Nemcsak a Lévai járásban, az Ipoly mentén, hanem egész Dél-Szlovákiában.