HIRDETÉS

Egyre inkább elutasító az idegenekkel szemben a lakosság

hirek.sk 2018. január 03., 14:13
POZSONY. Az utóbbi tíz év során a lakosság nagy részének nézetei az idegengyűlölet felé tolódtak a különféle társadalmi osztályok megítélése során – derült ki a társadalmi távolság 2017 szeptemberi és 2008 májusi eredményeinek összehasonlításából.

Megváltozott a politikai klíma

A Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) vezetője, Grigorij Mesežnikov kiemelte, ezek az eltolódások a politikai klíma változásának következményei, amely Szlovákiában a migránsválság hatása miatt, de a médiában gyakran helyet kapott terrorcselekmények miatt is megváltozott. Mint kifejtette, a mainstream politikai erők válasza a rétorika radikalizálása volt azokban a kérdésekben, amelyek összefüggenek a többség és a kisebbségi közösségek közti kapcsolatokkal. Ezzel magyarázta az IVO a társadalmi távolság szokatlan megnövekedését.

Kisebbségek a szomszédban

A FOCUS ügynökség a szeptemberben készült közvélemény-kutatása során azt kérdezte a kiválasztott személyektől, hogy zavarná-e őket, ha kisebbséghez tartozó személy lenne a szomszédjuk. A muszlim család esetében 2008-hoz képest 41 százalékponttal tolódott ki a válasz, a bevándorlók esetében 38 százalékponttal növekedett e megítélés a felmérés során.

Gyakorlatilag nem változott meg a többség hozzáállása a szélsőségességhez, szélsőséges személyt 2008-ban a megkérdezettek 82 %-a nem akart szomszédjának, 2017-ben ez az arány 84 % volt. A legkisebb növekedés a magyar kisebbség megítélésében állt be, amelynek a képviselői a megkérdezett szlovákok 18 %-át zavarnák.

A felmérés résztevőinek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, gondot okozna-e nekik vagy sem, ha a szomszédságába a felsorolt csoportba, illetve csoportokba tartozó személy költözne be (a válaszok %-ban):

2008 2017
Szélsőséges (2008-ban skinhead, neonáci) 82 84
Roma család 70 79
Muszlim család 32 73
Bevándorlók családja 21 59
Homoszexuális pár 34 54
Leszbikus pár 35 48
Biszexuális személy 25 45
Ázsiai család 22 43
Fekete család 21 43
Zsidó család 11 30
Ukrán család 17 25
Tartósan munkanélküli személy 11 23
Mentálisan sérült személy 11 23
Magyar család 17 18
Testi fogyatékos személy 3 6

Az IVO szerint mindeddig hiányzott a pontosabb kép arról, hogyan vélekedik a szélsőségekről a szlovák közvélemény, ezért a júliusi közvélemény-kutatás során nyílt kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, mit értenek az emberek ez alatt a fogalom alatt.

A megkérdezettek, akik három asszociációt jelölhettek be, leggyakrabban az erőszakot és a verbális agresszivitást (37 %) tartották szélsőségesnek, a gyűlöletet a másság iránt (27 %), illetve a rasszizmust és a nacionalizmust (22 %). A megkérdezettek körülbelül 12 %-a a Mi Szlovákiánk Néppárttal, Marián Kotleba pártjával kapcsolta össze a szélsőségesség fogalmát, további 12 %-uk a szélsőségesség alatt a fasizmust, a nácizmust és a holokausztot érti.

A szélsőségesek politikai megerősödése

Zora Bútorová, az IVO elemzője jó hírnek tartja, hogy a szlovák közvélemény elég érzékenyen reagált a szélsőségesek politikai fellépésére. 2017 júliusában csaknem a lakosság háromnegyede (71 %) vallotta, hogy ez a trend komoly problémát jelent. Ezzel ellentétes véleményen van a megkérdezettek 13 %-a, akik szerint nincs ok a nyugtalanságra.

Az IVO a felmérés során arra is kíváncsi volt, mi a véleményük a főügyész kezdeményezéséről, aki a Legfelsőbb Bíróságra a Mi Szlovákiánk Néppárt feloszlatásával kapcsolatos indítványt nyújtott be. A megkérdezettek fele (50 %) vallotta, hogy a bíróságnak el kellene oszlatnia a pártot, a szlovákok 38 %-a nem értene egyet ezzel a döntéssel.

A kutatási tanulmány A szélsőségekre kiélezve projekt része, amely a szélsőségekkel kapcsolatos fenoméneket elemezte mind a közvélemény, mind a pártpolitika szintjén.  A projekt része volt a közvélemény-kutatások sorozata, amely 2017 másik felében zajlott.

Forrás: Webnoviny.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS