Egymillió embert fenyeget a szegénység
POZSONY. A lakosság bevételeit és életfeltételeit vizsgáló kutatás szerint a lakosság egyötödét, hozzávetőleg 1,1 millió személyt veszélyeztetett tavaly a szegénység. Mivel a gazdasági növekedés nem indult be, a helyzet rosszabbodhat.
A szlovákiai hajléktalanok, az idősek, a lányanyák, a munkanélküliek, a romatelepek lakói kerülhetnek be legkönnyebben abba a csoportba, amelyet szegényként definiálunk. Zuzana Kusá szociológus, a Szlovákiai Szegénységellenes Hálózat vezetője szerint a kutatások arról árulkodnak, hogy a szegénység leginkább a sokgyermekes családokat és az egy szülői keresettel rendelkező háztartásokat sújtja, valamint azokat, ahol munkanélküli valamelyik családtag.
Szakemberek azt mondják: a szegénységet úgy lehet definiálni, hogy ide tartoznak az állami segélyre szoruló háztartások, valamint a létminimumnál, havi 194 eurónál kisebb jövedelmű háztartások.
Az egyik alacsony bevételű csoportot az idősek alkotják. Főleg a 65 évnél idősebbek esetében női arcot ölt a szegénység a szociológusok szerint. Berdardína Bodnárová azt mondja, ez a jelenséget a múltban azzal magyarázták, hogy a vidéken élő megözvegyült idős asszonyok egyedül nem tudták fenntartani a családi házukat.
Vilma Vitteková, a Szociális Változásokat Támogató Alapítvány (SOCIA) munkatársa úgy véli, ha összehasonlítjuk Szlovákiát a fejlett világgal, rádöbbenünk: a nyugdíjasok nálunk szegények, ráadásul a társadalom peremére szorulnak, gondjaikkal a többség nem foglalkozik. Szerinte a probléma gyökere abban rejlik, hogy a nyugdíjasok szegénységét Szlovákiában normális jelenségnek tartjuk. „A társadalom tudja, hogy az emberek javarésze a nyugdíjba vonulásakor a szegénységbe megy, de nekünk ez mindegy. Mi ezt tényként kezeljük, és stratégiailag, hosszútávon senki nem foglalkozik vele“ – jelentette ki a szakember.
Irena Bihariová, az Emberek a Rasszizmus Ellen Társulás főnöke azt állítja, hogy a szegény közösségek támogatása Szlovákiában siralmasan nyomorúságos. Gazdaságilag minél rosszabb helyzetben van a többség, annál rosszabb a telepeken élők helyzete – fűzte hozzá az elmondottakhoz. „Fölöslegesen készülnek tervek a roma gyermekek óvodai neveléséről és kötelező iskola előtti foglalkoztatásáról, ha ez a lehetőség manapság a többi társadalmi réteg számára sem érhető el teljes mértékben. A telepeken tapasztalható katasztrofális helyzet csak a szegénység extrém megnyilvánulása, amit kevésbé kiélezett formában a többség is elszenved“ – magyarázta Bihariová.
A szociológusok azt tapasztalják, hogy a legelterjedtebb szegénység, vagyis a rossz lakásfeltételekkel is párosuló, kemény nélkülözés nem tükröződik megfelelően a statisztikákból.
Szakemberek azt mondják: a szegénységet úgy lehet definiálni, hogy ide tartoznak az állami segélyre szoruló háztartások, valamint a létminimumnál, havi 194 eurónál kisebb jövedelmű háztartások.
Az egyik alacsony bevételű csoportot az idősek alkotják. Főleg a 65 évnél idősebbek esetében női arcot ölt a szegénység a szociológusok szerint. Berdardína Bodnárová azt mondja, ez a jelenséget a múltban azzal magyarázták, hogy a vidéken élő megözvegyült idős asszonyok egyedül nem tudták fenntartani a családi házukat.
Vilma Vitteková, a Szociális Változásokat Támogató Alapítvány (SOCIA) munkatársa úgy véli, ha összehasonlítjuk Szlovákiát a fejlett világgal, rádöbbenünk: a nyugdíjasok nálunk szegények, ráadásul a társadalom peremére szorulnak, gondjaikkal a többség nem foglalkozik. Szerinte a probléma gyökere abban rejlik, hogy a nyugdíjasok szegénységét Szlovákiában normális jelenségnek tartjuk. „A társadalom tudja, hogy az emberek javarésze a nyugdíjba vonulásakor a szegénységbe megy, de nekünk ez mindegy. Mi ezt tényként kezeljük, és stratégiailag, hosszútávon senki nem foglalkozik vele“ – jelentette ki a szakember.
Irena Bihariová, az Emberek a Rasszizmus Ellen Társulás főnöke azt állítja, hogy a szegény közösségek támogatása Szlovákiában siralmasan nyomorúságos. Gazdaságilag minél rosszabb helyzetben van a többség, annál rosszabb a telepeken élők helyzete – fűzte hozzá az elmondottakhoz. „Fölöslegesen készülnek tervek a roma gyermekek óvodai neveléséről és kötelező iskola előtti foglalkoztatásáról, ha ez a lehetőség manapság a többi társadalmi réteg számára sem érhető el teljes mértékben. A telepeken tapasztalható katasztrofális helyzet csak a szegénység extrém megnyilvánulása, amit kevésbé kiélezett formában a többség is elszenved“ – magyarázta Bihariová.
A szociológusok azt tapasztalják, hogy a legelterjedtebb szegénység, vagyis a rossz lakásfeltételekkel is párosuló, kemény nélkülözés nem tükröződik megfelelően a statisztikákból.
Forrás
aktuálne.sk
