2017. október 28., 18:24

Egy órával hosszabb a vasárnap

POZSONY. 2017. október 29-én, hajnali 03:00 órakor véget ér a közép-európai nyári időszámítás, amikor is óráink mutatóit 02:00 órára kell visszaállítani. Ennek eredményeként egy órával tovább aludhatunk. Az óraátállításnak azonban a kedvezőek mellett, kedvezőtlen hatásai is vannak.
201710281210230.ORAATALLITAS_1-2.jpg

A nyári időszámítás bevezetésének legfőbb oka az energiatakarékosság, illetve a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása volt. Az óraátállítás hátulütői között ugyanakkor megemlíthető az emberi szervezet bioritmusának felborítása, ami nem keveseknek okoz álmatlan éjszakákat.

A nyári időszámításról a télire és fordítva való áttérést Oroszország, Fehéroroszország, Izland és Grönland kivételével minden európai ország alkalmazza. Közép-Európában, az Osztrák-Magyar Monarchia területein 1916-ban került először bevezetésre, egészen 1918-ig, majd később 1940 és 1949 között is alkalmazták.

Harminc éves szünetet követően 1979-ben újra bevezették. A 90-es évek közepéig a nyári időszámítás fél évig tartott, ám 1999-től Szlovákia az Európai unióhoz csatlakozva már 7 hónapon keresztül, márciustól októberig alkalmazza a nyári időszámítást.

Az emberi szervezetnek nem tesz jót az óraátállítás

Eva Feketeová, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karának (LF UPJŠ) szakmai asszisztense, az egyetem Ideggyógyászati Klinikájának a munkatársa szerint az óraátállítás kedvezőtlen hatással lehet az emberi szervezetre.

„Az őszi óraátállítást rendszerint azért viseljük könnyebben, mert egy órával tovább aludhatunk, azaz tulajdonképpen egy órát nyerünk, aminek néhány napon keresztül érezhetjük jótékony hatásait, egészen addig, amíg szervezetünk nem áll át az új ritmusra. Az óraátállítással ugyanakkor, függetlenül attól, hogy óráink mutatóit előre vagy éppen hátra igazítjuk, a gyermekeknek, időseknek, érzékenyebb személyeknek nem egyszer gondjai akadnak, mert a többiektől egy órával korábban ébrednek fel, ami fáradtságot, levertséget okozhat esetükben, ami érzékenyebbé teszi őket, vagy dekoncentráltságot, feledékenységet eredményezhet" – mondta el Feketeová, aki szerint ennek sokan a korábbi lefekvéssel próbálhatják elejét venni. „Ugyanakkor éppen említett korosztályok esetében nehezebb ennek gyakorlati megvalósítása, mivel a megszokott napi ritmusból fakadóan a koraibb időpontokban még nem éreznek fáradtságot".

„Az óraátállításnak megfelelően kellene étkeznünk, dolgoznunk és sportolnunk, miközben fáradtságunktól nem nappali alvással kellene megszabadulnunk. Mindemellett más egyéb alapelveket is jó betartani, mint például a mérték teljes kávé-, tea- és alkoholfogyasztás, különösen lefekvés előtt. Ugyancsak nem ajánlott az esti étkezés vagy sportolás, valamint a problémás ügyekkel való foglalatoskodás" – jegyezte meg a szakember.

Megosztás