2021. október 6., 15:23

Egy német és egy amerikai tudós kapja az idén a kémiai Nobel-díjat

Az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért Benjamin List német és David MacMillan brit-amerikai tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

kémiai Nobel-díj
Fotó: TASR/AP

Molekulákat építeni nehéz művészet.

Benjamin List és David MacMillan precíz új eszközt alkotott a molekuláris építészet számára,

az organokatalízist, amely nagy hatással volt a gyógyszerészeti kutatásokra, és „zöldebbé” tette a vegyészetet - méltatta a két tudóst az illetékes bizottság.

Sok kutatási terület és iparág függ attól, hogy a kémikusok képesek olyan molekulákat építeni, amelyek rugalmas és tartós anyagokat alkotnak, energiát tárolnak elemekben vagy épp meggátolják a betegségek előrehaladását.

Ehhez katalizátorokra, a kémiai reakciókat felgyorsító anyagokra van szükség - írták az indoklásban, példaként említve az autókban lévő katalizátorokat, amelyek ártalmatlan molekulákká alakítják a kipufogógázban lévő mérgező anyagokat. Az emberi szervezetben is ezernyi katalizátor van enzimek formájában, ezek „csiszolják” az élethez szükséges molekulákat.

A katalizátorok ezért alapvető eszközök a kémikusok számára, a kutatók azonban régóta úgy vélték, hogy csak két fajtájuk létezik: a fémek és az enzimek. Benjamin List és David MacMillan azonban 2000-ben, egymástól függetlenül kifejlesztett egy harmadik fajta katalízist, amelyet aszimmetrikus organokatalízisnek hívnak és kis méretű szerves molekulákat használ.

A katalízisnek ez a koncepciója annyira egyszerű, mint amennyire ötletes,

és sokan el is csodálkoztak azon, hogy miért is nem gondoltunk rá korábban” - fogalmazott Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

aA idei kémiai Nobel-díjról részletesebben is olvashatnak majd portálunkon.

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 113. alkalommal ítélték oda,

nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem osztották ki. A kitüntetést 188 tudósnak ítélték oda, de a díjazottak száma csak 187, mert az angol Frederick Sanger - eddig egyedüliként - kétszer (1958, 1980) is megkapta. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy, 25 alkalommal kettő és 25 alkalommal három tudós.

A kémiai Nobel-díjat legfiatalabban 1935-ben az akkor 35 éves francia Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 97 évesen pedig 2019-ben az amerikai John Goodenough nyerte el, aki a Nobel-díj történetének korrekordere is egyben.

A kitüntetettek között hét nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, az izraeli Ada Jonat 2009-ben, az amerikai Frances H. Arnold 2018-ban, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna pedig tavaly nyerte el az elismerést, ez volt egyben az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoztak.

Marie Curie 1903-ban (férjével, Pierre Curie-vel megosztva) a fizikai Nobel-díjat is megkapta, így a nők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas,

és az összes kitüntetettet tekintve is az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést. Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A neki megítélt kémiai Nobel-díjat két tudós nem vehette át: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására. A két német tudós a második világháború után már csak a díjjal járó érmet és diplomát vehette át, a pénzösszeget - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem kapták meg.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat.

Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek”. Az 1943. évit a Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat „a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért”. 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért” ítélték oda, míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc) „az ubikvitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért” megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai:

  • 2011 - Az izraeli Dan Shechtman a kvázikristályok felfedezéséért.
  • 2012 - Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka a G-fehérjekapcsolt receptorok kutatása terén elért eredményeikért.
  • 2013 - Az osztrák-amerikai Martin Karplus, az amerikai-brit-izraeli Michael Levitt és az izraeli-amerikai Arieh Warshel a komplex kémiai rendszerek modellezéséért.
  • 2014 - Az amerikai Eric Betzig és William E. Moerner, valamint a német Stefan W. Hell a nanoszkópiáért.
  • 2015 - A svéd Tomas Lindahl, az amerikai Paul Modrich és a török-amerikai Aziz Sancar a DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért.
  • 2016 - A francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa a molekuláris gépek kutatásáért, olyan kontrollálható mozgású molekulák kifejlesztéséért, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat.
  • 2017 - A svájci Jacques Dubochet, a német-amerikai Joachim Frank és a brit Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott krio-elektronmikrószkópia megalkotásáért.
  • 2018 - Az amerikai Frances H. Arnold és George P. Smith, valamint a brit Sir Gregory P. Winter a fehérjék kutatásában elért eredményeikért.
  • 2019 - Az amerikai John B. Goodenough, a brit-amerikai M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért.
  • 2020 - A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 „genetikai olló” kifejlesztéséért.
Megosztás
Címkék