Egressy Béni bicentenáriumára emlékeztek Révkomáromban

hirek.sk 2014. május 24., 10:35
RÉVKOMÁROM. Egressy Béni születésének 200. évfordulója alkalmából „Hazám, hazám, te mindenem” címmel zenés-irodalmi estet rendezett a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület meg a Gaudium polgári társulás pénteken a Kultúrpalota dísztermében.

 

Előzőleg felavatták Egressy jövendő mellszobrának emléktáblával ellátott talapzatát a városi művelődési központ előtt, amely vélhetően felveszi majd a Szózat megzenésítőjének és a Klapka-induló szerzőjének a nevét.

A városi művelődési központnál Kustyán Ilona, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) alelnöke méltatta Egressy munkásságát, kiemelve komáromi kötődéseit. Cséplő Cintia szavalata után a jelenlevők felavatták, és megkoszorúzták Egressy Béni emléktábláját, amelyen a Klapka-induló sorai emlékeztetnek arra, hogy Egressy az 1848/49-es szabadságharc katonájaként ezzel az indulóval tisztelgett a várvédő Klapka György előtt.

A patinás Kultúrpalota zsúfolásig megtelt dísztermében Keszegh Margit, a JKME elnöke köszöntötte a bicentenáriumra emlékezőket. „ Ez a 200. évforduló nagy eseménye a magyarságnak. Egressy Béni tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti az évfordulót. Ez is igazolja, hogy olyan valakire emlékezünk, akinek az élete rövid volt – mindössze 37 évet élt – , de maradandót alkotott. Zenét szerzett, darabokat fordított, szövegkönyveket és dalszövegeket írt, verseket zenésített meg” – hangzott el a méltatásban. Hozzáfűzte: „Ünnepi műsorunk ízelítőt ad a gazdag életműből, külön kiemelve Egressy Béni Komáromhoz köthető tevékenységét. Annak a „Hazám, hazám, te mindenem” címet adtuk. Nem véletlenül! Amikor hallgatjuk a Bánk bán operában elhangzó Bánk-monológot, áriát, jusson eszünkbe, hogy ezeket a sorokat Egressy Béni nem sokkal halála előtt vetette papírra!”.

A polihisztor életútját Farkas Adrianna, a Selye János Gimnázium tanárnője tanítványaival együtt ismertette. Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin) 1814. április 21-én Sajókazincon református lelkipásztor fiaként született. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, majd tanítóként dolgozott. Később fivérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt. 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, közben tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énektudását csiszolja. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, ahol karénekesként tevékenykedett. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek (pl.: a Nemzeti dalnak) első megzenésítője és számos népies műdal szerzője.

 

 

 

Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének a megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta, és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Komoly lábsérülése ellenére – követve zászlóalját – Komáromba ment, ahol a hadsereg zenekari igazgatójává vált. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között, akkor komponálta Klapka György tiszteletére a Klapka-induló zenéjét, amelyhez szöveget később Thaly Kálmán írt. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult, és visszatért a Nemzeti Színház színpadára. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851. július 17-én, harminchét évesen halt meg Pesten.

A lélekemelő zenés-irodalmi emlékműsor során a Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja által vezényelt Gaudium vegyeskar, a gimnázium hangszeres kamaraegyüttese (tagjai: Fehér Dalma, Šesták Katalin, Szabó Nikolett, Kukel Zsolt, Oros Jonatán és Szabó Emánuel), valamint Dráfi Mátyás Jászai-díjas és érdemes művész, Fekete Éva és Kalmár Zsuzsanna zenetanár, továbbá Bálint Albert, Grassl Ferdinánd és Pfeiferlik Tamás szólóénekes Egressy-műveket adott elő. Nagy Ferenc versmondó mellett a gimnazisták (Kálosi Zsófia, Dóczé Sándor Efraim, Nagy Zsolt, Szebellai Dániel, Dóczé Bálint Jonatán és Melecsky Kristóf) a Farkas Adrianna tanárnő által összeállított irodalmi csokorral tisztelegtek a jubiláns emléke előtt. A jelenlevők előbb közösen énekelték el a Klapka-indulót, majd az est záróakkordjaként a Himnuszt.

A JKME révkomáromi bicentenáriumi megemlékezés-sorozata április 24-én Egressy Béni Ister áruház falán található emléktáblájánál kezdődött. Az 1945-ben megszűnt, majd 2000-ben Szénássy Zoltán, a JKME örökös tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére újraszerveződő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület egyik első tetteként 2001-ben emléktáblát állított Egressy Béninek annak a hajdani háznak a falán, ahol a magyar zeneszerző komáromi tartózkodása idején lakott.

 

 

„ Azon igyekszünk, hogy mielőbb elkészüljön az Egressy-szobor, Nagy János szobrászművész alkotása. A mellszobor felállítását még a JKME tiszteletbeli elnöke, Szénássy Zoltán tanár úr röviddel a halála előtt kezdeményezte. Amikor a helyi Szent István-szobornál elhelyeztük az emlékfát, és megjelöltük a jövendő szobor helyét, akkor sem gondoltuk azt, hogy hamarosan ott áll majd István királyunk szobra. Sajnos, a két évig folyó, immár lezáruló Egressy-közadakozásból csak ezer euró körüli összeg gyűlt össze, ezért a szobor elkészítéséhez más módon próbálunk pénzt szerezni. Bízunk a beígért magyarországi alapítványi és önkormányzati támogatásokban, amelyeknek köszönhetően remélhetőleg a közeljövőben felavathatjuk Egressy Béni szobrát“ – mondta portálunknak az ünnepség után Keszegh Margit.

A városatyák eredeti tervüktől eltérően, a május 22-i képviselő-testületi ülés helyett – a sok napirendi pont miatt – a június 3-i ülésen határoznak majd arról, hogy indítványunk nyomán a Komáromi Vmk felveheti-e Egressy Béni nevét.

„Remélem, hogy a Kultúrpalotában megtartott ünnepség üzenete eljut az önkormányzati képviselőinkhez, és beleegyeznek a névadásba. Semmiképp sem mondunk le tervünk megvalósításáról. Bár Egressy értékes, gazdag életművet hagyott hátra, sajnos, a neve a tankönyvekben sem szerepel. Mi úgy gondoljuk, felettébb méltó arra, hogy szobrot emeljünk a tiszteletére, és rendszeresen megemlékezzünk róla“ – zárta tájékoztatását Keszeg Margit, az egyesület elnöke.

0 HOZZÁSZÓLÁS