Ed Sullivan amerikai televíziós személyiség 125 éve született

Edward Vincent Sullivan néven ír származású családban született New York Harlem negyedében és Port Chesterben nőtt fel. Fiatalon több sportágat is kipróbált, a baseballcsapat kapitányaként bajnoki sikerekhez segítette iskoláját. Bár nagybátyja fizette volna főiskolai tanulmányait, érettségi után egy helyi újság sportújságírója lett. 1927-től a The New York Evening Graphic című lapnál előbb sportújságíróként, majd szerkesztőként dolgozott, s mivel a színház is érdekelte, két évvel később a Broadway-kolumnistája lett. 1933-ban kisebb filmszerepet vállalt - a Mr. Broadway című alkotásnak egyben egyik társforgatókönyvírója is volt. Hamarosan rendszeres rádióműsora indult, ő lett a házigazdája a Silver Theater című sorozatnak. 1948-ban a CBS tévétársaság szerződtette hetente jelentkező vasárnap esti beszélgetős műsorához, a Toast of the Townhoz, amelyet 1955-ben róla neveztek el Ed Sullivan Show-nak. Az adások a CBS 50 stúdióból jelentkeztek, amely 1967-ben az Ed Sullivan Theatre nevet kapta. A műsor változatos szórakoztató programjáról volt híres, amely a legkülönbözőbb műfajú előadások széles skáláját vonultatta fel, hetente több tízmillió amerikait szegezve a tévék képernyője elé. A közönségnek bejött Sullivan stílusa, bár többen kifigurázták, "Kőarcnak" nevezték, mivel a legnagyobb sztárokat is kimérten, mosolytalanul konferálta fel. 

A műsor varázsa a sztárok élő produkciója volt, Sullivan túlzott közvetlensége, kissé bizalmaskodó csevegése sokaknak nem tetszett, ugyanakkor a legnagyobb hírességeket vitte el az átlagamerikaiak otthonába a képernyőn keresztül, akik mellett feltörekvő tehetségek is helyet kaptak. 

Az ötvenes évek végén a csökkenő nézőszámot az akkor már országosan ismert Elvis Presley meghívásával akarta kompenzálni, aki először 1956. szeptember 9-én volt a show vendége, amikor mintegy hatvan millió néző ájuldozott a képernyők előtt a nyitott ingben fellépő rockénekes látványától. (A műsort nem Sullivan vezette, mert nem sokkal korábban autóbalesetet szenvedett, hanem Charles Laughton színész volt a házigazda.) Másodjára október 28-án szerepelt a műsorban, amikor elénekelte a Don’t Be Cruel, a Love Me Tender és a Hound Dog című dalokat. Sullivan a műsor végén megemlékezett az október 23-án kitört magyar forradalomról, és arra kérte a nézőket, hogy támogassák a magyarokat adományokkal. Tette ugyanezt az 1957. január 6-i Elvis-fellépésen is, amikor a sztár a magyar népnek ajánlotta a Peace in the Valley (Béke a völgyben) című dalt. A show emlékezetes pillanata volt az is, amikor Sullivan a kubai forradalom győzelme után néhány nappal Kubába utazott interjút készíteni a fiatal Fidel Castróval.

 A beszélgetést 1959. január 11-én sugározták mintegy 50 millió néző előtt, ez volt az első alkalmak egyike, amikor az amerikai tévénézők közvetlenül láthatták az új kubai vezetőt. Nemcsak a Beatles, de a televíziózás történetében is mérföldkőnek számított, amikor a gombafejűek 1964. február 9-én felléptek az Ed Sullivan Showban, elindítva ezzel az amerikai Beatle-mániát és a brit könnyűzene hódítását. 

Az adás addig példa nélküli, becslések szerint 73 milliós nézettséget produkált, a liverpooli zenekar ezt követően még háromszor tért vissza a showba. Mivel a műsor vasárnap esti főműsoridőben futott, a CBS vezetése igyekezett kerülni a túlságosan provokatív vagy szexuális tartalmakat, ezért fordulhatott elő, hogy Elvis utolsó fellépésén csak deréktól felfelé vette a kamera. Bob Dylan 1963-ban nem volt hajlandó megváltoztatni a Talkin' John Birch Paranoid Blues című, politikailag érzékeny dala szövegét, ezért inkább lemondta a fellépést. Az egyik legemlékezetesebb eset a The Doors együttessel történt, amikor megtagadták a Light My Fire egyik sorának megváltoztatását, ezért a zenekart kitiltották a műsorból. Ugyancsak szankció érte a Rolling Stonest, mert visszautasította, hogy megváltoztassák a Let Spend the Night Together című daluk szövegét az "erkölcsösebb" Let Spend Some Time Togetherre. 

Az említettek mellett Sullivan showjában megfordult mások mellett Fred Astaire, Judy Garland, Bill Haley, a Who együttes, Janis Joplin. Több magyar hírességet is fogadott műsorában, így 1965-ben a Magyar Rádió Gyermekkórusa énekelt nála. Már indulásakor helyet adott afroamerikai előadóknak is, akiket minden nyomás ellenére műsoron tartott. A show jelentősen hozzájárult a faji előítéletek lebontásához és az afroamerikai művészek és közéleti személyiségek szélesebb körű elfogadásához. Visszatérő fellépő volt nála Nat King Cole, Diana Ross, Louis Armstrong, Duke Ellington, Ella Fitzgerald, Aretha Franklin, a Temptations, a Jackson Five vagy Ike és Tina Turner. 

A zenészek mellett meghívott vendég volt Martin Luther King özvegye, Coretta King, Jackie Robinson baseball-játékos, Muhammad Ali és Joe Frazier bokszolók, Jesse Owens atléta vagy a színészek közül Sammy Davis Jr., Bill Cosby és Richard Pryor. Sullivan legnagyobb bánatára 1971 júniusában megszűnt a show, mert a CBS fiatalabb közönséget kívánt megszólítani. Két évvel később feleségét is elvesztette, akivel közel négy évtizedig éltek házasságban. 

Ed Sullivan 1974. október 13-án nyelőcsőrák következtében halt meg New Yorkban. Televíziós teljesítményéért 1959-ben Golden Globe-díjat kapott, csillagát 1960-ban avatták fel a Hírességek Sétányán, halála után, 1985-ben beiktatták az amerikai televíziós akadémia hírességei közé. Idén novemberben bekerül a Rock and Roll Hírességek Csarnokába is, miután posztumusz neki ítélték az Ahmet Ertegün-díjat.