2016. október 10., 11:21

Dunaszerdahely adott otthont a harmadik Diákolimpiának

DUNASZERDAHELY. A múlt hét végén harmadik alkalommal vonulhattak fel az ország magyar tannyelvű alapiskoláinak sportolói a dunaszerdahelyi sportcsarnokban olimpiákat megidéző hangulatban. A kétévente megrendezett sporteseményen jelen voltak felvidéki olimpikonok is, akik ez alkalommal emlékérmet kaptak a szervezőktől.
201610101014260.image003.jpg
Galéria
+5 kép a galériában

A verseny a dunaszerdahelyi Sportgimnázium irányításával zajlott. A versenyzők futball, asztalitenisz, kézilabda, sakk és atlétika sportágakban nevezhettek be a versenyre.

Szabó László, a dunaszerdahelyi Sportgimnázium igazgatója portálunknak nyilatkozva elmondta, úgy veszi észre, minél keletebbre megyünk, annál fontosabb a Diákolimpia. „Tehát ahol a szórványmagyarság él, tudják értékelni, hogy a Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen zajlik a Diákolimpia országos döntője.  A selejtezőkön 1000-1400 diákot mozgattunk meg az első években, idén 1000 diák körül sikerült megszólítania a regionális fordulók során, ebből most 300 van jelen Dunaszerdahelyen. Ami a futballt és a kézilabdát illeti, ott nagyon képzett játékosok jönnek, tehát látni, hogy egy sportklubban edzenek és nagyon komoly játékerőt képviselnek. Ami az atlétikát illeti, ha összehasonlítjuk a régiekkel, ott egy óriási zuhanás van. Nincs kellő képzés az alapiskolák részéről. Nagyon szívesen foglalkoznánk atlétákkal, egykor atléta voltam, tízpróbázó, tehát a szívem csücske az atlétika” – mondta az igazgató.

A Diákolimpia alapítói a tehetségek felkutatását és a testnevelő tanárok elismerését tartották fontosnak hat évvel ezelőtt, amikor az első versenyt elindították. Az ókori olimpiák mintájára művészeti kategóriákban is versenyt hirdetnek. Ebben az évben rajzversenyt és esszéíró versenyt indítottak, amelyekben a sport és a sportolók voltak a középpontban.

Pék László, a Mentor Tehetségsegítő Tanács alelnöke megjegyezte: a pedagógusok között talán a testnevelők azok, akik a legfanatikusabbak, viszont az ő munkájuk eredménye valahogy nem kerül felszínre. „A csúcssporttal foglalkozik a sajtó, a politikusok, de valahogy a diákokkal nem. Pedig az utánpótlás nevelést én rendkívül fontosnak tartom. A diákolimpia nem csak a sportról szól, minden évben valami művészeti irányzatot próbálunk kiemelni. Ebben az évben a képzőművészetet és az esszéírást. Meg kell becsülni mindazon embereket, akik az álmaikat próbálják valóra váltani. Ez érinti a sportolókat, a testnevelő tanárokat. Róluk szólt ez az esszéíró pályázat, hogy meg tudjuk-e becsülni a környezetünkben élő embereket, akik a sport terén kiváló eredményeket mutatnak és segítik különösen az ifjúságot” – fejtette ki Pék László.

A versenyzők  asztaliteniszben és sakkban is kemény küzdelmeket vívtak, ezek a sportágak kevésbé kapnak figyelmet az utóbbi években, hiszen a média is elsősorban a csapatjátékokkal foglalkozik, amelyek látványosabbak és nagyobb nézőszám előtt zajlanak. Futballban az egyes járások válogatottjai mérték össze tudásukat, akiket a járási fordulók legjobbjaiból állítottak össze. A dunaszerdahelyi járás csapata különösen erős volt, hiszen itt folyik a DAC utánpótlás-nevelése is.

Az esemény része volt egy beszélgetés idősebb testnevelés-tanárokkal és edzőkkel, akiket példaképnek lehet állítani a jövő generáció számára, hiszen ezek az emberek hatalmas eredményeket tudtak elérni az általuk kinevelt sportolókkal.  A versenyek több helyszínen zajlottak, az atlétikai viadalok során a fiúk és lányok 60 méteres sprintben, 300 méteres futásban, krikettlabda dobásban és távolugrásban mérték össze erejüket a Vámbéry Ármin Alapiskola sportpályáján. Az atlétikának az utóbbi időben nincs már akkora népszerűsége, mint a csapatjátékoknak.

„Sajnos kisebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de hát éppen ez a verseny is segít abban, hogy népszerűsítse az atlétikát. Ami azért jó, mert a gyerkőc saját magához tudja viszonyítani magát, hogy fejlődik-e” – vélekedik Kálmán Miklós tornatanár. „Csak kár, hogy nincs ez még más korosztályoknál, középiskolásoknál vagy még ifjabbaknál külön rendszeresebben, nem csak májusi, az iskolaév vége felé tartott atlétikai versenyeken. Szeptember elejétől, ahogy kezdtük a tanévet, szinte csak atlétika van, csak most váltunk a másik sportágra. Aztán április vége, illetve május, ami az atlétikáról szól, amikor erre a sportpályák ugye alkalmasabbak” – fűzte hozzá.

Az atlétika korábban a sikersportok közé tartozott a Csallóközben, az egyik legeredményesebb közülük Medgyes Renáta volt, aki egykor ezüstérmet hozott haza az ifjúsági világbajnokságról, de felnőttként is több Európa-bajnokságon kimagasló eredményt ért el magas- és távolugrásban. Ebben az évben befejezte aktív pályafutását és a fiatal tehetségek irányítására összpontosít.

„Az én időmben, amikor még én is ilyen diák voltam, sajnos még nem voltak ilyen jó feltételeim, amilyenek most például az én lányomnak lehetnek. Például Somorján új nagy szuperstadion épült, meg az olimpiai központ, úgyhogy ott fogunk edzeni. Nekem naponta kellett Pozsonyba utaznom, hogy tudjak edzeni. Van most négy nagyon ügyes atlétám, egyikük a lányom is, aki szlovák bajnok, és van egy Sebi Fekete nevű kisfiú, ő magasugró, aki szlovák bajnok lett két hete. Vannak gyerekek, akik szeretnének valamit elérni, én mindent megteszek, hogy segítsek nekik” – hangsúlyozta Medgyes Renáta.

Bár a Diákolimpia egy verseny, ahova mindenki azért jön, hogy nyerjen, de a legfontosabb, hogy újra bevonja a fiatalokat a sportolásba. Ezen kívül jelentős közösségépítő szerepe is van, hiszen az ország különböző részeiből az azonos érdeklődésű diákok találkoznak itt és akár egész életre szóló együttműködés és barátság alakulhat ki közöttük.

Az eredmények ITT érhetők el.

201610101014260.image003.jpg
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás