Dollármilliárdok nyomában - Keresik a bukott diktátorok vagyonát
TRIPOLI, TUNISZ, KAIRÓ. A líbiai, tunéziai és egyiptomi diktátorok bizalmasaikkal évtizedeken át halmozták fel hatalmas vagyonukat. Kérdéses, hogy bukásuk után legalább a vagyon egy része visszakerül-e hazájukba.
Nem sokkal azután, hogy kirobbant a lázadás Kadhafi líbiai diktátor ellen, a külföldi bankok és kormányok zárolták a Kadhafi család és a líbiai kormány nevén lévő számlákat. Ugyanígy jártak el a megbukott tunéziai és egyiptomi vezetők esetében is.
Líbiai illetékesek azt mondják, csupán a svájci bankokban több tízmilliárd dollárt találtak olyan számlákon, amelyeket nem zároltak, pedig bizonyíthatóan Líbia hatalmas olajkincseiből származtak. Tunézia és Egyiptom új vezetői szintén nyomoznak külföldi ingatlanok, jachtok és bankszámlák után. Mindhárom esetben sokmilliárd dollár a tét.
A nyomozók elképesztő akadályokba ütköznek. Az elsíbolt olajbevételeket gyakran bonyolult külföldi partnerségi szerződés legitimálja. Azok, akik tudják, hogy hol a pénz, kényes helyzetben vannak, és nem csupán azért, mert saját országukban ma bűnözőnek tekintik őket, hanem azért is, mert olyan szerződések titkait ismerik, amelyek más arab vagy éppen nyugati országok korrupt cégeit és kormányait érintik.
Sukri Ganem volt líbiai olajügyi minisztert április 29-én holtan találták Bécs mellett, a Dunában. Nem tudni, hogyan és miért halt meg. Alig néhány nappal korábban vádalkut akart kötni annak érdekében,hogy ne ítéljék el. Felajánlotta a líbiai hatóságoknak, hogy egy sor kétes olajügyletről elmondja, amit tud.
Kadhafi egy másik bizalmasát, Basir Száleh Basirt - az egyedüli olyan személyt, aki a líbiai hatóságok szerint tudja, hogy hol találhatók a megölt diktátor afrikai beruházásai - tavaly elfogták a líbiai lázadók. A jelekből ítélve lehetővé tették neki, hogy megszökjön, és később Franciaországban bukkanjon fel. Egyes feltételezése szerint információkkal rendelkezik arról a törvénybe ütköző ügyletről, amelyet állítólag Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel kötött Kadhafi. Sarkozy mindazonáltal ismételten cáfolta, hogy bármiféle pénzt kapott volna a líbiai vezetőtől. Basir jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
Márciusban a líbiai hatóságok megszerezték egy 15 millió dollár értékű, korábban Kadhafi egyik fiának, el-Szadinak a birtokát képező észak-londoni ház tulajdonjogát. Ben Ali volt tunéziai diktátor két, Franciaországban és Svájcban lévő, összesen 30 millió dollárt érő repülőgépét is kiszolgáltatták Tunézia új kormányának, és a tavaly zárolt állami számlákat is fokozatosan hozzáférhetővé teszik az új kormányok számára.
A kisíbolt vagyonok egy részét azonban szinte lehetetlenség megtalálni vagy elkobozni. Fennáll a veszély, hogy az egykori cinkostársak vágják zsebre a pénzt. Még az azonosított és zárolt vagyonok megőrzéséért is foggal-körömmel küzdenek és jogi lépéseket tesznek a volt uralkodó családok. Ben Ali ügyvédei minden lehetséges módon akadályozni igyekeztek a svájci bankszámlákon zárolt 70 millió dollárnyi tunéziai vagyon visszaszerzését - fedte fel Enrico Manfrini svájci ügyvéd, aki az arab tavasz után megalakult tunéziai hatóságokat képviselte a tárgyaláson.
"Először meg kell találni ezeket az összegeket, aztán be kell bizonyítani, hogy a kérdéses politikushoz tartoznak, majd pedig azt is igazolni kell, hogy az illető korrupt volt. Mindehhez bizonyítékot kell gyűjtenie a vagyont visszakövetelő országnak, ez pedig költséges, nehéz és időigényes folyamat" - fejtette ki a The New York Times című lapnak Robert Palmer, a Global Witness nevű korrupcióellenes csoport nyomozója. Időközben feszültséget kelthet a pénzek visszaszármaztatásának késlekedése.
Még az összegek sikeres azonosítása és zárolása után is gyakran feszültségeket kelt az új kormányok és a nyugati országok között a pénz visszaszármaztatásának késlekedése. Tavasszal a jogtalan jövedelmekkel foglalkozó egyiptomi kormányszerv a brit kincstár ellen nyújtott be keresetet, hogy rákényszerítse a birtokában lévő információk kiadására 19, korábban Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök belső köréhez tartozott személyiség számlájáról. Összesen mintegy 135 millió dollárt helyeztek el rajtuk. A brit illetékesek közölték, hogy hazájuk törvényei szerint ezt csak akkor tehetik meg, ha az egyiptomi bíróságok előzőleg már bűnösnek találták és elítélték a szóban forgó személyeket.
Svájc zárolva tart mintegy 450 millió dollárt a Mubarak család számláin, amíg be nem fejeződik a hivatalos eljárás az egyiptomi kormány igényeiről. A korábbi egyiptomi kormányhoz közel álló személyek esetében a vitatott összegeket valószínűleg még nehezebb lesz visszanyerni.
Husszein Szalem egyiptomi mágnás, aki közel állt Mubarakhoz, és köztudomásúlag több milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, tavaly Spanyolországba távozott, és azt állítja, hogy vagyonát tisztességesen szerezte. Nemrég a spanyol legfelső bíróság jóváhagyta egy alsóbb fokú joghatóság döntését arról, hogy kiadják Egyiptomnak, de a spanyol kormány csak 45 millió dollárt zárolt az üzletember vagyonából, és kétséges, hogy a többit vissza lehet-e szerezni.
"Líbia esetében is sok pénzről van szó, amelynek jelentős része hiányzik" - közölte az amerikai lappal Musztafa Abusagur miniszterelnök-helyettes. A líbiai állam a forradalom előestéjén az ország nemzeti bankjának adatai szerint 160 milliárd dollárra rúgó külföldi vagyonnal rendelkezett, ám ebből sok milliárdnyit azóta sem zároltak, vagy mert senki sem tudja, hol vannak a pénzek, vagy mert a szóban forgó országok kormányai egyszerűen nem voltak hajlandók a lépésre.
Egy ENSZ-panel, amelyet a betétek felkutatására hoztak létre, arról számolt be, hogy egyes afrikai kormányok nem voltak hajlandók választ adni a testület kérdéseire, vagy pedig hamis adatokat közöltek.
Általános az a vélemény, hogy egyetlen ember rendelkezik mindenre kiterjedő információkkal Líbia hétmilliárd dollárra becsült afrikai vagyonáról: Kadhafi egykori, Franciaországba szökött bizalmasa, aki az arab ország "afrikai portfóliójának" a vezetője volt.
A szuverén vagyonalap a pénzeket hotelekbe, bankokba, telekommunikációs cégek részvényeibe és bányászati koncessziókba fektette a fekete földrészen. "A vagyonalapot sohasem auditálták vagy ellenőrizték" - állította Abdelhamid el-Dzsadi líbiai bankár, a kormány tanácsadója. Szerinte Basir Száleh Basir nemcsak információkkal rendelkezik a portfolióról, hanem még ma is képes hozzáférni.
A líbiai hatóságok júniusban közzétettek egy 338 személy és intézmény nevét tartalmazó listát azokról, akiknek, illetve amelyeknek közük lehet az ellopott vagyonhoz. Egyszersmind sürgős intézkedéseket szorgalmaztak a pénz visszanyerésére, ugyanis egyes afrikai országok már hozzáfogtak a líbiai beruházások államosításához. Így például Zambia ellenőrzése alá vonta a Zamtelt, az ország legnagyobb telefontársaságát, amelynek fő tulajdonosa a líbiai vagyonalap.
A Bécsben elhunyt volt líbiai olajminiszter ügyét továbbra is rejtély övezi. Az előzetes boncolási jelentés szerint vízbe fúlt, azonban a rendőrség továbbra sem zárja ki az idegenkezűséget. Ganem reformernek számított az előző rezsim kormányában. Egy 2008-ban kelt, kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat szerint egyszer felpanaszolta, hogy a diktátor fiai "magánbanknak" használják a líbiai állami olajtársaságot. Ugyanakkor úgy tudni, hogy közel állt Szeif al-Iszlamhoz, Kadhafi egyik fiához is, és belülről ismerte a líbiai kormány pénzügyeit. "Számos olyan partnere, aki korrupt üzleteket kötött vele, érdekelt volt abban, hogy örökre elhallgasson" - jegyezte meg az amerikai lap által idézett líbiai bankár.
Líbiai illetékesek azt mondják, csupán a svájci bankokban több tízmilliárd dollárt találtak olyan számlákon, amelyeket nem zároltak, pedig bizonyíthatóan Líbia hatalmas olajkincseiből származtak. Tunézia és Egyiptom új vezetői szintén nyomoznak külföldi ingatlanok, jachtok és bankszámlák után. Mindhárom esetben sokmilliárd dollár a tét.
A nyomozók elképesztő akadályokba ütköznek. Az elsíbolt olajbevételeket gyakran bonyolult külföldi partnerségi szerződés legitimálja. Azok, akik tudják, hogy hol a pénz, kényes helyzetben vannak, és nem csupán azért, mert saját országukban ma bűnözőnek tekintik őket, hanem azért is, mert olyan szerződések titkait ismerik, amelyek más arab vagy éppen nyugati országok korrupt cégeit és kormányait érintik.
Sukri Ganem volt líbiai olajügyi minisztert április 29-én holtan találták Bécs mellett, a Dunában. Nem tudni, hogyan és miért halt meg. Alig néhány nappal korábban vádalkut akart kötni annak érdekében,hogy ne ítéljék el. Felajánlotta a líbiai hatóságoknak, hogy egy sor kétes olajügyletről elmondja, amit tud.
Kadhafi egy másik bizalmasát, Basir Száleh Basirt - az egyedüli olyan személyt, aki a líbiai hatóságok szerint tudja, hogy hol találhatók a megölt diktátor afrikai beruházásai - tavaly elfogták a líbiai lázadók. A jelekből ítélve lehetővé tették neki, hogy megszökjön, és később Franciaországban bukkanjon fel. Egyes feltételezése szerint információkkal rendelkezik arról a törvénybe ütköző ügyletről, amelyet állítólag Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel kötött Kadhafi. Sarkozy mindazonáltal ismételten cáfolta, hogy bármiféle pénzt kapott volna a líbiai vezetőtől. Basir jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
Márciusban a líbiai hatóságok megszerezték egy 15 millió dollár értékű, korábban Kadhafi egyik fiának, el-Szadinak a birtokát képező észak-londoni ház tulajdonjogát. Ben Ali volt tunéziai diktátor két, Franciaországban és Svájcban lévő, összesen 30 millió dollárt érő repülőgépét is kiszolgáltatták Tunézia új kormányának, és a tavaly zárolt állami számlákat is fokozatosan hozzáférhetővé teszik az új kormányok számára.
A kisíbolt vagyonok egy részét azonban szinte lehetetlenség megtalálni vagy elkobozni. Fennáll a veszély, hogy az egykori cinkostársak vágják zsebre a pénzt. Még az azonosított és zárolt vagyonok megőrzéséért is foggal-körömmel küzdenek és jogi lépéseket tesznek a volt uralkodó családok. Ben Ali ügyvédei minden lehetséges módon akadályozni igyekeztek a svájci bankszámlákon zárolt 70 millió dollárnyi tunéziai vagyon visszaszerzését - fedte fel Enrico Manfrini svájci ügyvéd, aki az arab tavasz után megalakult tunéziai hatóságokat képviselte a tárgyaláson.
"Először meg kell találni ezeket az összegeket, aztán be kell bizonyítani, hogy a kérdéses politikushoz tartoznak, majd pedig azt is igazolni kell, hogy az illető korrupt volt. Mindehhez bizonyítékot kell gyűjtenie a vagyont visszakövetelő országnak, ez pedig költséges, nehéz és időigényes folyamat" - fejtette ki a The New York Times című lapnak Robert Palmer, a Global Witness nevű korrupcióellenes csoport nyomozója. Időközben feszültséget kelthet a pénzek visszaszármaztatásának késlekedése.
Még az összegek sikeres azonosítása és zárolása után is gyakran feszültségeket kelt az új kormányok és a nyugati országok között a pénz visszaszármaztatásának késlekedése. Tavasszal a jogtalan jövedelmekkel foglalkozó egyiptomi kormányszerv a brit kincstár ellen nyújtott be keresetet, hogy rákényszerítse a birtokában lévő információk kiadására 19, korábban Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök belső köréhez tartozott személyiség számlájáról. Összesen mintegy 135 millió dollárt helyeztek el rajtuk. A brit illetékesek közölték, hogy hazájuk törvényei szerint ezt csak akkor tehetik meg, ha az egyiptomi bíróságok előzőleg már bűnösnek találták és elítélték a szóban forgó személyeket.
Svájc zárolva tart mintegy 450 millió dollárt a Mubarak család számláin, amíg be nem fejeződik a hivatalos eljárás az egyiptomi kormány igényeiről. A korábbi egyiptomi kormányhoz közel álló személyek esetében a vitatott összegeket valószínűleg még nehezebb lesz visszanyerni.
Husszein Szalem egyiptomi mágnás, aki közel állt Mubarakhoz, és köztudomásúlag több milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, tavaly Spanyolországba távozott, és azt állítja, hogy vagyonát tisztességesen szerezte. Nemrég a spanyol legfelső bíróság jóváhagyta egy alsóbb fokú joghatóság döntését arról, hogy kiadják Egyiptomnak, de a spanyol kormány csak 45 millió dollárt zárolt az üzletember vagyonából, és kétséges, hogy a többit vissza lehet-e szerezni.
"Líbia esetében is sok pénzről van szó, amelynek jelentős része hiányzik" - közölte az amerikai lappal Musztafa Abusagur miniszterelnök-helyettes. A líbiai állam a forradalom előestéjén az ország nemzeti bankjának adatai szerint 160 milliárd dollárra rúgó külföldi vagyonnal rendelkezett, ám ebből sok milliárdnyit azóta sem zároltak, vagy mert senki sem tudja, hol vannak a pénzek, vagy mert a szóban forgó országok kormányai egyszerűen nem voltak hajlandók a lépésre.
Egy ENSZ-panel, amelyet a betétek felkutatására hoztak létre, arról számolt be, hogy egyes afrikai kormányok nem voltak hajlandók választ adni a testület kérdéseire, vagy pedig hamis adatokat közöltek.
Általános az a vélemény, hogy egyetlen ember rendelkezik mindenre kiterjedő információkkal Líbia hétmilliárd dollárra becsült afrikai vagyonáról: Kadhafi egykori, Franciaországba szökött bizalmasa, aki az arab ország "afrikai portfóliójának" a vezetője volt.
A szuverén vagyonalap a pénzeket hotelekbe, bankokba, telekommunikációs cégek részvényeibe és bányászati koncessziókba fektette a fekete földrészen. "A vagyonalapot sohasem auditálták vagy ellenőrizték" - állította Abdelhamid el-Dzsadi líbiai bankár, a kormány tanácsadója. Szerinte Basir Száleh Basir nemcsak információkkal rendelkezik a portfolióról, hanem még ma is képes hozzáférni.
A líbiai hatóságok júniusban közzétettek egy 338 személy és intézmény nevét tartalmazó listát azokról, akiknek, illetve amelyeknek közük lehet az ellopott vagyonhoz. Egyszersmind sürgős intézkedéseket szorgalmaztak a pénz visszanyerésére, ugyanis egyes afrikai országok már hozzáfogtak a líbiai beruházások államosításához. Így például Zambia ellenőrzése alá vonta a Zamtelt, az ország legnagyobb telefontársaságát, amelynek fő tulajdonosa a líbiai vagyonalap.
A Bécsben elhunyt volt líbiai olajminiszter ügyét továbbra is rejtély övezi. Az előzetes boncolási jelentés szerint vízbe fúlt, azonban a rendőrség továbbra sem zárja ki az idegenkezűséget. Ganem reformernek számított az előző rezsim kormányában. Egy 2008-ban kelt, kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat szerint egyszer felpanaszolta, hogy a diktátor fiai "magánbanknak" használják a líbiai állami olajtársaságot. Ugyanakkor úgy tudni, hogy közel állt Szeif al-Iszlamhoz, Kadhafi egyik fiához is, és belülről ismerte a líbiai kormány pénzügyeit. "Számos olyan partnere, aki korrupt üzleteket kötött vele, érdekelt volt abban, hogy örökre elhallgasson" - jegyezte meg az amerikai lap által idézett líbiai bankár.
Forrás
MTI