2016. május 19., 13:14

De nehéz az iskolatáska! – Az iskolaérettségről

MUZSLA. Az iskolai beíratást követően ritka, hogy a szülő halasztást kérjen csemetéjének, ám indokolt esetben – a gyermek érdekében – megfontolandó a döntés. A halasztást a tanév végéig kérvényezheti a szülő, és pedagógia-pszichológia szakvéleménnyel kell igazolni, hogy a gyerek halasztást kaphat.
201605191031440.Muzsla2.jpg
Galéria
+3 kép a galériában

Az iskolaéretlenség gyakran tanulási lemaradáshoz, magatartászavarhoz is vezethet, ezért az iskolaéretlenségre utaló jeleket érdemes már nagycsoportos korban kiszűrni, ahogy teszik ezt a muzslai Endrődy János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Mint a legtöbb oktatási intézményben, így a muzslai alapiskolában is egynapos beíratást tartottak. Az iskola pedagógusai úgy vélték, hogy ez az egy alkalom kevés arra, hogy kiszűrjék azokat a gyerekeket, akik valamilyen okból kifolyólag nem érettek az iskolára.

„2008 óta alkalmazunk iskolapszichológust, aki néhány éve iskolaérettségi előadást tart a nagycsoportos óvodások szüleinek. Felvázolja, hogy milyen fizikai, értelmi és szociális készségekkel kell rendelkeznie egy iskolaérett gyermeknek, s a szülőket felkészíti arra, hogy mit is jelent egy kis elsőssel a napi rendszeres tanulás“ – mondja Zalaba Zsófia, a muzslai alapiskola igazgatója.

Az oktatási intézmény második éve tart iskolai előkészítő foglalkozást a nagycsoportos óvodásoknak. A gyerekekkel az iskola pszichológusa, Zács Olga foglalkozik heti egy alkalommal 45 percben. „Fejlesztő tornával indítjuk a foglalkozást, ami azért fontos, mert a mozgásfejlődés az alapja mindennek. Sok olyan gyermek van, akinél a beszéd- vagy a mozgásfejlődés nem indul be időben, ami kihat az iskolai teljesítményre is. Ezek a gyerekek olvasási, írási zavarral vagy egyéb készséghiányos tünettel küszködnek“ – magyarázza az iskolapszichológus.  

A foglalkozásokon játékos feladatlapon is dolgoznak a gyerekek, hogy szokják az iskolai padnál való munkát, emellett megismerkednek az interaktív táblával, a szőnyegen pedig fejlesztő játékokat játszanak. „Az ilyen foglalkozásokon jól megmutatkozik, hogy a gyerek miben ügyes, illetve mi az, ami esetleg fejlesztésre szorul az iskolakezdés előtt. Mivel a foglalkozásokon a szülők is részt vesznek, megtapasztalják, miként viselkedik gyermekük közösségben, mennyire együttműködő, elfogadja-e az utasításokat“ – tette hozzá Zács Olga iskolapszichológus.

Melecski Júlia, a párkányi Artis művelődési-, képességfejlesztő- és rehabilitációs központ gyógypedagógusa szerint is szükséges, hogy a szülő lássa, gyermeke miként dolgozik csoportban, mert ott másként viselkedik, mint otthon. „A szülők többsége nem találkozik a gyereknek ezzel az arcával. Megeshet, hogy otthon könnyen kezelnek egy adott problémát, de ugyanaz a probléma csoportban olyan méretűvé nőhet, hogy a többiek rovására, akár a tanulás rovására mehet“ – mondja a gyógypedagógus, aki tavaly egy EU-s oktatási program keretében került a muzslai alapiskolába.

Lacza Zsuzsanna pedagógusként és szülőként is pozitívumként értékeli a fejlesztő foglalkozást. „Én szülőként látom azt, hogy milyen jó ez az iskolai előkészítő. Úgy gondoltam, hogy a kisfiam nagyon ügyes, mehet iskolába, nem lesz vele semmi gond. Aztán elhoztam őt az előkészítőbe, ahol 3-4 gyerekkel foglalkozik a kolléganő, és ott derült ki számomra is, hogy bizony a figyelmét még nem tudja annyira összpontosítani, a beszéddel is van némi gond“ – meséli az édesanya, aki a muzslai alapiskola pedagógusaként is nagyra értékeli az iskolapszichológus és a gyógypedagógus munkáját. „Sajnos vannak olyan gyerekek, akik úgy kerülnek be az iskolába, hogy az óvodát sem nagyon látogatták, hiányosságaik vannak, alapvető dolgokat nem tudnak. Az ő figyelmüket nehéz lekötni, nekik még nem alakult ki a feladattudatuk, hogy tanulni kellene, a szőnyegről is nagyon nehéz őket beültetni az iskolapadba. Õk erre még nem értek meg és le is maradnak a többiektől. Náluk korán be kell vezetni a differenciált oktatást, ebben nagy segítség a szakemberek munkája“ – mutatott rá.

Az iskola gyógypedagógusa szerint fontos különválasztani azokat a gyerekeket, akik azért maradnak le, mert ingerszegényebb környezetből érkeznek, hiányosak az alapvető szociális ismereteik. „A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket könnyebb felzárkóztatni, a tanító nénik is nagyon sok fejlesztő foglalkozást belevisznek az órába“ – mondja Melecski Júlia. „A másik kategória, aki valóban gyógypedagógiai eset, például ha úgy kezdi az első osztályt, hogy organikusan, fizikailag nem érett meg az iskolára. Ez független attól, hogy milyen környezetből származik. Gyakran a szülő azt gondolja, hogy ha sokat foglalkozik a gyermekével otthon, akkor 6 éves korára iskolaérett lesz. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen van olyan gyerek, aki megtanul olvasni, mégsem iskolaérett. Lehet bármilyen okos valaki, ha nem működik együtt, nem fogadja el az irányítást, akkor nem tanítható“ – magyarázza a gyógypedagógus. 

A muzslai alapiskolában a gyógypedagógus képességfelmérőt készít a gyengébb tanulókkal, majd a szülővel és az osztályfőnökkel egyeztetve külön programot állít össze számukra. „A gyerekekkel valamelyik nevelési tantárgy keretében foglalkozik a gyógypedagógus, illetve az iskolapszichológus. Ha pedig már konkrétan tudjuk, hogy a gyerek például diszkalkúliás, akkor akár matematika óráról is el lehet vinni és fejlesztő órát tartani számára. Nagyon sok segédeszközünk is van, a gyógypedagógusunk jóvoltából bőséges kínálatból válogathattunk” – magyarázza az intézmény igazgatója, Zalaba Zsófia.

A  különböző fejlesztő játékokat a pedagógusok is igyekeznek beépíteni egy-egy tanítási órába. Az iskolapszichológussal és gyógypedagógussal való egyeztetés után olyan feladatokat oldanak meg a gyerekekkel, amelyek valamilyen részképesség-probléma fejlesztésére alkalmasak. A pozitív változást, a gyerekek képességbeli fejlődését a tanárok is tapasztalják, ezért gyakran kérik a szakemberek tanácsát, segítségét, hogy egy-egy hagyományos tanórán is végezhessenek fejlesztő feladatokat.

Az Endrődy János Alapiskolában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Ennek érdekében csapatépítő tréningeket is tartanak az osztályokban. „A gyerekek könnyen kiközösítik az osztálytársukat, ha ő valamiben más, ha felmerül nála valamilyen probléma. Fontos, hogy ne csak az a gyerek alkalmazkodjon a többiekhez, akinek van valamilyen speciális tanulási igénye. Fontos az elfogadás, hogy a többi gyerek is megértse a helyzetet, csak így lehet hatékonyan együttműködni“ – magyarázza Zács Olga pszichológus.

Az intézmény ma már nemcsak a tanulási zavarokkal küszködő gyerekek felzárkóztatására törekszik, a tehetséggondozást épp úgy előnyben részesíti. „Néhány évig főként arra helyeztük a hangsúlyt, hogy kialakítsuk a gyengébb tanulók felzárkóztatásának napirendjét, de aztán jött az ötlet, hogy a tehetséges tanulókkal is külön foglalkozzunk. Ez az első év, hogy az ügyesebb tanulóknak tehetséggondozó foglakozásokat tartunk“ – meséli az igazgatónő.

A tehetséges tanulókkal való munka eddig főleg a különböző versenyekre való felkészítésből és a tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök látogatásából állt. A tehetséggondozó órák további lehetőséget nyújtanak a tanulók intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatására: emlékezetük, figyelmük, logikus gondolkodásuk, beszédkészségük fejlesztésére, valamint újszerű – a szokásostól eltérő – megoldási módok kipróbálására.

„A tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés is nagyon fontos szempont számunkra, hiszen ezáltal fejlődik a kitartás, a türelem, a tenni akarás, a kudarctűrés, ráadásul a tanulók kiscsoportban dolgoznak, tehát megtanulnak csapatban együttműködni, odafigyelni a másikra, elfogadni, azt, hogy van, amiben a másik ügyesebb“ – tette hozzá az iskolapszichológus, Zács Olga.

A beiskolázási folyamatot és az iskolai teljesítmény pozitív irányba való terelését a szülő és a pedagógus közötti pozitív kapcsolat is nagyban segíti, a szakemberek és a pedagógusok közös munkája pedig  elengedhetetlen kapcsolódási pont kell, hogy legyen egy minden téren jól működő oktatási intézményben. A körültekintő iskolaérettségi vizsgálatok és az egyénre szabott különböző fejlesztő programok jelentik a garanciát arra, hogy az iskolai környezet minden diákból felszínre hozza a benne  szunnyadó tehetséget.

201605191031440.Muzsla2.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás