Danko iszlámellenes harcba kezdett?
A vallásszabadságról és az egyházak állapotáról szóló törvény megszigorításának ötletével Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke négy képviselőtársával együtt rukkolt elő. Eközben az emberjogi szervezetek a ma hatályos szabályozást is diszkriminatívnak tartják.
Bár az indítványozók hivatalosan azt állítják, hogy céljuk „azon állítólagos egyházak és vallási felekezetek spekulatív regisztrációjának a kiszűrése“, amelyek állami támogatásban szeretnének részesülni, nyilvánvaló, hogy a valódi ok az iszlámellenesség – állítják elemzők. A jelenlegi rendszert ugyanis már a ma hatályban levő kritérium (20 ezer állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező felnőtt hívő aláírása) alapján sem tudják könnyen kihasználni a spekulánsok.
Michal Vašeèka szociológus szerint nem kérdéses, hogy a javaslat főként az iszlám, illetve a muszlimok ellen irányul, meggátolva egyházuk bejegyeztetését.
Dankónak nem ez az első muszlimokkal szembeni lépése. 2011-ben a Szlovák Nemzeti Párt alelnökeként például azt javasolta, hogy Szlovákiában tiltsák be minaretek építését. Ez ugyancsak furcsa ötletnek bizonyult, hiszen a minaret csak a mecsetek tornyát jelenti, s eddig Szlovákiában még egyetlen mecset sem épült.
Bár Szlovákiát már azért is bírálták, hogy 2007-ben megnehezítette az egyházak regisztrációját, az SNS öt képviselője nem érzékeli a fenntartásokat. „A regisztrációs feltételek nem jelentik a vallásszabadság korlátozását, mivel az alapvető emberi jogok összhangban állnak az alkotmánnyal és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, amelyek különbség nélkül mindenkire egyformán vonatkoznak“ – áll a javaslat indoklásában.
A törvényszigorítás következtében, 2007 májusában vitás helyzet alakult ki. Azon 18 egyház, amely a régi szabályok szerint akarta nyilvántartásba vetetni magát, olyanok is vannak, amelyekhez csak maroknyi, legfeljebb pár száz hívő csatlakozott.
A zsidó egyháznak is gondot jelenthet az előírt kvóták teljesítése, hiszen alig 2 ezer hivatalosan bejegyzett tagja van. A 18 regisztrált egyházból így csak 5 teljesítené a megszabott feltételeket, a mélynemzetiek által javasolt szigorítás után pedig 4-re csökkenne a feltételeknek megfelelő egyházak száma.
A kisebb létszámú vallási felekezetek hátrányos megkülönböztetésére több külföldi szervezet, valamint az USA külügyminisztere és a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) is figyelmeztetett.
Igazságtalan bánásmód címén rendszeresen panaszt tesz az itt élő, muszlimokat tömörítő Szlovákiai Iszlám Alapítvány is. A nyilvántartott egyházak ugyanis nemcsak állami támogatást kaphatnak, hanem további kedvezményekben is részesülhetnek. „Például a gyerekek az iskolákban nem tanulhatnak saját vallásukról, jogilag érvénytelenek az egyházi esküvőik stb.“ – mondta Mohamad Safwan Hasna alapítványi elnök.
A be nem regisztrált egyházaknak nincs joguk a börtönökben és kórházakban tevékenykedni, a hívő elhalálozása esetén nem rendezhetik meg saját vallási szokásaik szerint a temetését.
Vašeèka úgy véli, hogy Szlovákiának a szigorítás helyett inkább enyhítenie kellene a vonatkozó jogszabályokon. Hozzátette: a különféle szekták és veszélyes vallási felekezetek elszaporodásának megfékezéséhez az államnak másféle eszközei is vannak. Ráadásul azt sem tartja jónak, hogy a muszlimok olyan környezetben találkozzanak egymással, ahol a tevékenységük titokban marad. Szerinte éppen a regisztrációjuk engedélyezése javítana ezen vallási felekezet ellenőrzésén. Azt is fontosnak tartja, hogy a rendes muszlimokat különböztessék meg a veszélyes iszlamistáktól.
Jaroslav Šebek, a Cseh Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének egyházi kérdésekkel foglalkozó munkatársa azt gondolja, hogy bár a regisztráció minden esetben nem is biztosítaná az ellenőrzésüket, de vélhetően megkönnyítené azt. Szerinte arra kell figyelni, hogy mi hangzik el a muszlim összejöveteleken, imádságokon.
Míg Szlovákiában, ahol csak 5 000 olyan muszlim él, akik jól beilleszkedtek a társadalomba, szigorítana a vonatkozó törvényen, addig a környező országokban, ahol sokkal több muszlim telepedett le, sokkal enyhébb kritériumokat szabtak meg. Azokban az országokban, ahol az egyház már levált az államtól, ott a vallási felekezetek nem szorulnak állami támogatásra, tehát nincs okuk arra, hogy a nyilvántartási rendszert spekulatív módon kihasználják.
Csehországban a regisztráció két fokozata ismert. Az első fokozat esetében a kérvényben csak a csoport jellemzését, tanítását és tevékenységi körét kell leírni, és csupán 300 személy aláírására van szükség annak bejegyzéséhez. A kulturális tárca azonban alaposan ellenőrzi a kérvényeket. Ha kell, akkor további iratokat is kikér vagy elbeszélget az egyház tagjaival. Ez a folyamat 10 hónapig tart. Az egyház efféle elsődleges elismerése azonban csak jelképes jelleggel bír. Ha ugyanis a felekezet különleges jogokkal is rendelkezni szeretne, akkor további 10 évig kell várnia, és csatolnia kell hívei 10 ezer aláírását. Azután 7-féle jogot kap, amelyek a következők: törvény szerinti finanszírozás, továbbá házasságkötés és lelki szolgálat ellátásának lehetősége a börtönökben, illetve a hadseregben, valamint hittan oktatása az állami iskolákban, egyházi iskola létesítése és a titoktartáshoz való jog vallomástétel esetén.
Magyarországon eddig 26 egyházat vettek nyilvántartásba, ám ott nem hivatalosan már több mint 230-féle egyház és vallási felekezet működik.
