Csalódást keltő nyugdíj-előrejelzések Szlovákiában: a fiatalok már a kezükbe vették az irányítást
A szlovákiai lakosság csupán 11 százaléka tartja elegendőnek a számára kiszámított várható nyugdíjösszeget. A Szociális Biztosító legfrissebb adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj jelenleg 680 euró körül mozog, miközben a felmérések szerint a polgárok több mint nyolcvan százaléka ezt édeskevésnek ítéli, és 800 és 1200 euró közötti összeget tartana reálisnak a tisztes időskorhoz. A májusban kiküldött nyugdíj-előrejelzések sokakat ráébresztettek arra, hogy az állami ellátás önmagában nem lesz elég, a valódi megoldást pedig a hosszú távú öngondoskodás jelenti.
Zuzana Fečová, a ČSOB szóvivője rámutatott, hogy az elmúlt hónapban a szlovákiai lakosok postafiókjába érkezett tájékoztatók több forgatókönyv alapján vázolták fel az állami, valamint a második pillérből származó várható nyugdíjakat. Bár az adatok sokak számára okozhattak hideg zuhanyt, ezek az előrejelzések elsősorban azok számára bírnak komoly relevanciával, akik a következő néhány évben vonulnak nyugállományba.
Rastislav Kráľ, az Asset Management Slovensko elemzője arra figyelmeztet, hogy a fiatalabb korosztályok, különösen a Z generáció tagjai számára, akiknek még több mint harminc évük van hátra a nyugdíjig, ezek csupán nagyon korai becslések, amelyek jelentősen eltérhetnek a jövőbeli valóságtól.
Szerinte, ha valaki tudatosan szeretne felkészülni a nyugdíjas évekre, a legcélravezetőbb megoldást a rendszeres, hosszú távú befektetések, például a befektetési alapok jelenthetik. Ma már mindez egy egyszerű banki applikáción keresztül is elindítható, akár már havi 15 eurós összeggel. A bank adatai alapján a fiatal ügyfelek 43 százaléka él is ezzel a lehetőséggel. Az elemző kiemelte, hogy a befektetéseknél az idő a legfontosabb tényező: minél korábban kezdünk el félretenni, annál tekintélyesebb pénzügyi bázist építhetünk fel.
Az 1997 és 2012 között született Z generáció tagjai a korábbi korosztályokhoz képest jóval hamarabb kezdik meg a vagyonépítést. Kiváló digitális készségeik komoly lépéselőnyt jelentenek számukra, így már a tanulmányaik alatt, a diákmunkából származó jövedelmükből is aktívan keresik a befektetési lehetőségeket. A statisztikák rámutatnak, hogy az első befektetések jellemzően 20 és 25 éves kor között történnek, és a fiatal ügyfelek mintegy fele már befektetőnek számít.
A mai huszonévesek legnagyobb fegyvere a nyugdíjra való felkészülésben az idő. A kamatos kamat elvének köszönhetően a hosszú távú pénzügyi stratégiáknál a kisebb, rendszeres összegek is komoly tartalékká duzzadhatnak. Ha valaki például harminc éven keresztül havi 20 eurót fektet be egy globális piacokra fókuszáló részvényalapba, megfelelő piaci feltételek mellett ez az összeg akár 20 ezer euróra is gyarapodhat. Ha pedig a havi befektetést 100 euróra emelik, a megtakarítás húsz év elteltével megközelítheti a 45 ezer eurót is, stabil alapot biztosítva a kiszámítható jövőhöz.
