2018. szeptember 23., 15:45

Buda első egyeteme

Az első magyarországi, 1367‑ben Pécsett, Nagy Lajos királyunk alapította egyetemről jószerével csak annyit tudni, hogy közel negyedszázadon át működött, igaz teológiai kar nélkül, ami egy kissé degradálta státusát. Ugyanígy volt ez a néhány évvel korábban alapított krakkói (1364) vagy bécsi (1365) egyetem esetében is. Ezek túlélték a történelem viharait, a pécsivel ellentéteben, amelyről az utolsó híradás valamikor az 1390 utáni évekből való. 

Magyar7 38. hét - Lacza - Buda - 26. oldal
Fotó: Ma7

Nagy Lajost Luxemburgi Zsigmond váltotta a magyar trónon. Édesapja, IV. Károly cseh király is alapított 1348‑ban egyetemet Prágában, amelyet róla neveztek el, így másodszülött fia sem akart elmaradni apja és apósa mögött, ezért 1395‑ben a magyar fővárosban, Budán ő is létrehozott egy univerzitást.

IX. Bonifác pápa 1395. október 6‑án adta ki az egyetem alapítólevelét, ez az okirat azonban nem maradt fenn. Mivel azokban az évszázadokban az egyház fennhatósága alá tartoztak az oktatási intézmények, magától értetődőnek számított, hogy a pápa engedélye kellett az alapításhoz. Mivel az univerzitásokon nevelték az állam vezető hivatalnokait és egyházi személyisé­geit, a jogtudósokat és az orvosdoktorokat is, érthető, hogy lélekszámuknál jóval nagyobb mértékű volt a befolyásuk az ország ügyeinek igazgatására. Ez az értelmiségi réteg időnként konfliktusba keveredhetett az uralkodóval is, ahogy ez Luxemburgi Zsigmond esetében is megtörtént, ezért a budai egyetemet 1403 táján átmenetelig bezárták.

Nincs helyem részletezni a Zsigmond elleni szembeszegülés kiváltó okait, mindenesetre a király és később német‑római császár úrrá lett a magyar főnemesek lázadásán, ahogy a huszitákat is sikerült végül kordába szorítania Csehországban. A Vatikánnal is normalizálódtak a kapcsolatok, ennek köszönhetően a frissen megválasztott XXIII. János pápa 1410. augusztus 1‑jén aláírta a budai egyetem újraindítását engedélyező bulláját. Valójában ekkor került új helyszínre, Óbudára.

Az újraindítás időben egybeesett IV. Vencel cseh király 1409‑es ún. Kutná Hora‑i dekrétumával, amely felrúgva a korábbi status quót, a „német nemzet” helyett a „cseh nemzetet” tette meg a Károly Egyetem privilegizált csoportjává. Ennek következményeként a német és más külföldi diákok, professzorok elhagyták Prágát. Zsigmond úgy vélte, hogy a cseh fővárost elhagyók egy része és az ott tanuló magyarok is Budára jönnek. Ez csak részben vált valóra, miután a Károly Egyetemet elhagyó professzorok és a német hallgatók Lipcsében hívtak életre egy új egyetemet. Azért jöttek néhányan Budára is. Pl. Bécsből Gelderni Sluter Lambert lett a teológiai kar tanára. A prágai Pál mester és néhány magistere is szorgoskodott az egyetem körül. A kölni egyetem egykori növendéke, Johannes Wrede is a tanári kart erősítette. Sajnos, a négy (teológiai, bölcseleti, jogi és orvosi) karon folyó oktatás körülményeiről keveset tudunk, inkább más korabeli egyetemek alapján ítélhetjük meg az oktatók és a hallgatók hétköznapjait.

Az európai politikai események és Zsigmond egyéb elfoglaltságai miatt az óbudai egyetem jövője bizonytalanná vált, kivált azt követően, hogy Gelderini eltávozott Budáról és helyét egy erélytelen pécsi kanonok, Szászi János foglalta el, akinek a működése olyan kiábrándító volt, hogy az óbudai egyetem valamikor 1418‑ban (éppen 600 éve) befejezte működését.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.