Bilicsi Tivadar, a nagy nevettető 125 éve született
Százhuszonöt éve, 1901. szeptember 6-án, ezen a napon született Bilicsi Tivadar színész, a nagy nevettető, érdemes és kiváló művész.
Budapesten látta meg napvilágot Grawátsch Tivadar néven, apai ági felmenői a morvaországi Bilicsről származtak, innen a művészneve. A nehezen megszerzett kereskedelmi érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. Színészi pályáját 1919-ben kardalosként kezdte a Budapesti Színházban, de statisztált az Operában is, emellett Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd Füzy Barnabás színtársulatához szerződött. 1920–22-ben Miskolcon volt kardalos, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színiiskolájába, ahol 1925-ben végzett. Szegedre szerződött, aztán egy évadot a Király Színháznál, egyet a Belvárosi Színháznál töltött, 1929-től két éven át Miskolci Nemzeti Színház tagja volt.
1931-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 11 éven át az Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt. A II. világháborút követően az Operettszínházban, a Belvárosi, a Művész, a Magyar, a Medgyaszay és a Modern Színházban lépett fel.
1949-től a Fővárosi Operettszínház, 1952-től a Vígszínház (Magyar Néphadsereg Színháza) színésze volt, ahonnan 1968-ban vonult nyugdíjba, de utána is láthatta őt még színpadon a közönség. Hat évtizedet átölelő pályafutását táncos buffóként kezdte és drámai erejű karakterszínészként fejezte be. Igazi jellemábrázoló művész volt, minden műfajban otthonosan mozgott, az igazi nagy clownok közé tartozott. Akár vígjátéki, akár drámai szerepeket alakított, figuráit egyaránt meggyőző erővel keltette életre. Játékára a derűs komikum, az emberi megnyilvánulás volt jellemző.
Több rendezésben is nagy sikerrel játszotta Beppót a Néma leventében és Almádyt A játék a kastélyban című Molnár-darabban.
Emlékezetes alakítása volt a Rómeó és Júlia Lőrinc barátja, az Esőcsináló (Richard Nash) Currey-je, Ed Mosher Eugene O'Neill Eljő a jeges című drámájában és Ill szerepe Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című művében. Legkedvesebb szerepét, Rettegi Fridolint A szabin nők elrablásában több mint ötszázszor játszotta. Utolsó nagy színpadi sikereit Gyurkovics Tibor Az öreg és a Nagyvizit című darabjaiban aratta. Filmben főleg komikus szerepeket alakított, némafilmbéli statisztálás után a háború végéig hetvennyolc mozidarabban szerepelt, ilyen volt az Ez a villa eladó, Az aranyember, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két fogoly, a Halálos tavasz, a János vitéz, a 3:1 a szerelem javára, a Semmelweis, a Bob herceg és a Katyi. A háború után azonban kevesebb filmes feladatot kapott, a Déryné és az újabb Semmelweis című mozifilmet követően olyan tévéfilmekben és sorozatokban játszott, mint a Bors, az Othello Gyulaházán és a Zenés TV Színház produkciói.
Gyakran szerepelt a Magyar Rádióban, a Fővárosi Nagycirkusz matiné előadásaként indult Csinn-Bumm Cirkusz fehér bohócaként, Bruhaha Kelemenként rádióközvetítések útján jutott el minden otthonba.
Számos hanglemeze jelent meg, örökzöld sláger lett az Apu hod med be, amelyben a legkisebb lánya, Éva állatkerti élményeit idézte meg utánozhatatlan hangján. Négygyerekes családapa volt, 1942-ben vette feleségül Timár Liza színésznőt, akitől a lányai születtek. Az otthoni gyerekzsivaj miatt gyakran készült szerepeire a házuk előtt egy padon. Bilicsi Tivadar 1962-ben érdemes, 1975-ben kiváló művész kitüntetést kapott. 79 évesen hunyt el Siófokon tüdőrákban 1981. július 11-én, miután az előző évadot még végigjátszotta. Bilicsi Tivadar imádta a színművészetet, gyűjtötte a színháztörténeti relikviákat. A nagy tehetségeket csodálta és tisztelte, élete végén egész kötetet szentelt színészkollégái emlékének. A Hol vagytok ti régi játszótársak?… című könyve halála után, 1982-ben látott napvilágot.
Saját pályájának ars poeticajaként Madách Imre Az ember tragédiájának sorait írta át: Mulattattam, de magam is jól mulattam, ezt szánta halála előtt tervezgetett második könyve címéül, amelyet 2011-ben adtak ki.
Születésének 100. évfordulója alkalmából a lányai megalapították a Bilicsi-díjat, amelyet évente adtak át olyan művészeknek, akik mosolyt csaltak az emberek arcára. Lányai közül az 1994-ben elhunyt Mária színésznő lett, Erzsébet, aki 2016-ban hunyt el, rendezőként a Magyar Televízióban dolgozott.