Behúzzuk a nadrágszíjat! Szerényebb lesz a húsvét is
A megállíthatatlan infláció, a napról napra növekvő árak egyre több ember számára jelentenek komoly kihívást. Mindenki ott spórol, ahol tud. Két év pandémia miatti kényszerszünet után most végre lehetne nagyban is ünnepelni a húsvétot, de úgy fest, sokan inkább a visszafogottság mellett tették le voksukat. Nagy dínomdánomok, családi összejövetelek helyett sokan csak szűk családi körben ünnepelnek. Az nem kerül sokba.
Egy Postabank által megrendelt felmérés eredménye szerint az emberek zöme nem utazik el sehova húsvétkor, a megkérdezettek több mint 90 százaléka otthon marad. Több mint felük pedig kevesebbet költ húsvéti finomságokra, vendéglátásra, mint az elmúlt években.
A felmérésben részt vevők kétharmada legfeljebb 200 eurót költ húsvétra, egyötöde pedig nem akar rá költeni semmit.
Még szerencse, hogy a húsvéti keresztény hagyományokról a legtöbben azért továbbra sem mondanak le, de kétségkívül pár évtizede komoly változás kezdődött e téren. Habár a megkérdezettek 70 százaléka szerint a húsvét is kommersz jelleget öltött, 6-10 százalékuk még mindig betartja a szokásokat. Nem egész egyharmaduk viszont idejét múltnak tartja és ignorálja az ünnepet.
Hogy errefelé még erősek a tradíciók, azt jelzi az is, hogy az emberek több mint 93 százaléka otthon tölti az ünnepeket.
Sokan jóval szerényebben, mint régebben. A megkérdezettek több mint 35 százaléka számára ez csupán egy sima hosszú hétvége lesz, mindenféle ünneplés nélkül. Akik pedig ünnepelni fogják, azok sokkal kevesebbet költenek ételre, italra, díszítésre. A legtöbben, a megkérdezettek 46 százaléka, maximum 100 eurót hajlandó húsvétkor költeni. 200 euróig terjedő összeget 23 százalékuk jelölt be.
A legbeszédesebb adat mégis az, hogy egyötödük egy centet sem akar költeni a húsvétra. Drágult az élelmiszer, százszor is meggondolják, mit engedhetnek meg maguknak.
A felmérésből az is kiderül, hogy melyik megyékben tartják még leginkább a húsvéti hagyományokat. Eperjes megyében a legerősebb a ragaszkodás a régi, szép szokásokhoz, Pozsony és Besztercebánya megyében pedig a leggyengébb. Ez látszik a költekezési szándékon is. Míg Pozsony megyében a megkérdezettek egyharmada egy centet sem akar költeni a húsvétra, Eperjes megyében ez csak 10 százalék. A legkevésbé költekezni pedig Nagyszombat megye lakosai akarnak.
Napnál is világosabb, hogy Szlovákia lakossága behúzta a kéziféket, és ott fogja vissza a fogyasztást, ahol tudja. A húsvéti nagy költekezés is főleg amiatt marad el, mert az élelmiszerárak szinte napról napra emelkednek, amit még csak tetéz az energiaárak növekedése, hogy az üzemanyagárakról már ne is beszéljünk.
A takarékoskodás nagyon is helyénvaló, annál is inkább, mert az Eurostat adatai szerint a szlovákiai polgárok 33 százaléka képtelen az aktív spórolásra, 15 százalékuk pedig hozzányúlt tartalékaihoz, azokat éli fel.
Nemcsak húsvétkor, de az év többi napján sem árt, ha odafigyelünk arra, mennyit vásárolunk és mire költünk. Nagyon fontos, hogy ezekben a nehéz időkben is tartalékot képezzünk és ne nyúljunk ehhez hozzá még egy látványos ünnepség kedvéért sem.
