2021. december 25., 09:22

Barbár idők Jézuskával

Előbb a piros fényeket látom villózni a télire vetkőzött fák csupasz gyallyai közt, majd a mentő kifordul a főútra, bekapcsolja a szirénáját, és egyre nagyobb sebességgel száguld a kereszteződés felé. Ilyenkor összeszorul a gyomrom, és azokra gondolok, akik itthagytak vagy itthagyni készülnek bennünket. Tőlünk százméternyire, átellenben van a mentőállomás. Ahányszor kinézek az ablakon, vagy kimegyek rágyújtani az erkélyre, mindig megy a mentő. Éjjel-nappal. Szirénától szirénáig számolhatnám a perceket, ha kedvem lenne rá. De hát aranyvasárnap van, jó lenne lélekemelő, fennkölt dolgokra gondolni. Gyertyafényre, békére, gyerekkacagásra, szeretteinkre a felfordult világban.

karácsony
Fotó: pixabay.com

Már a második karácsonyunk lesz ebben a felemás, skizofrén állapotban, amióta valakik ránk szabadították a vírust, amely végigfertőzte ezt az egész világfalut. Senki se várta, úgy jött, mint egy tornádó, nem volt idő elbújni, bezárkózni, pincébe húzódni. Eleinte csak valami zúgást, sustorgást hallottunk a nagy világhálón. Eleinte még azt hittük, Kína messzire van, valahol a föld túloldalán. Aztán jött a hadüzenet nélküli támadás, a riasztó hírek, majd a kijárási tilalom, a megszabott idő a boltban, a távolságtartás, a szájmaszk, végül a sorakozás a vakcináért. Aztán a második, majd a harmadik oltásért. És egymás után mentek el a barátok, rokonok. Majd fellángolt és mindent eluralt az eldurvult vita, mert az emberek nem értették, mi történik velük, akik pedig érthették volna, hazudtak, és nem akadt korbács, hogy kiverjék őket a templomból.

Néha úgy tűnik, sosem lesz vége. Pedig azzal áltattak bennünket, majd a második hullám könnyebb lesz. Ja, mégsem. Majd a harmadik. Közben volt nyár is, s jött megint az ősz, telve aggodalommal. Közben ember embernek lett a farkasa, tízezrek rázzák az öklüket a téren, szabadságot követelve. Miközben hirtelen elmegy a nagymama, az édesapa, a testvér. Akad olyan család, ahol csak a gyerekek maradtak életben. A globális őrület összezsugorította a földgolyót.

És az a bizonyos olló a szegények és a gazdagok között egyre nagyobbra nyílik; egyre átláthatatlanabb, mi történik a világ többi táján. Ahol nincs munka, nincs ivóvíz, és több a kalasnyikov, mint a kenyér. Csak a hírek jönnek és az elkeseredett emberek tömegei, akiket az embercsempészek, a lelketlen kufárok valakik biztatására útnak indítanak. S Európa lassan egy kis, léket kapott lélekvesztőre kezd hasonlítani, amely fel fog borulni a tömeg elviselhetetlen súlya alatt. Mert hát mégsem fogadhatjuk be az egész világot.

Valahogy így szoronghattak az őskeresztények a katakombákban, amikor a birodalom a végnapjait élte. Róma egy nagy örömtanya lett, és a pusztulás elkerülhetetlenné vált. Akkor is, most is fennállt a kérdés: mit tettek közben a hatalmasok? A szenátorok, a császárok? A bankárok, az uzsorások, a pézeszsákok? 

-----

A telefon riaszt fel a merengésből. Fél kilenc, eljött az esti mese ideje. 

– Nagyika, ma este mesélj a gyerekkorodról! – csicsereg Misi a vonal másik végén, Pozsonytól kétszáz kilométerre. Magam előtt látom a két kis huncutot, ahogy viháncolnak az ágyon egymás mellett, majd 

lecsendesülnek, csak néha bökdösik egymás oldalát. Hallgatják a távmesét. A nyarakat és a karácsonyt leszámítva lassan két éve így telnek az esték. Kivéve, ha közbejön valami, olyankor apa vagy anya mond mesét.

Sapkabékáék kalandjait egy időre kimerítettük, néhány estére hagytuk pihenni a csapatot, és megmártóztunk a magyar népmesék csodálatos forrásvizében. Majd Elek apó történeteiből is elmondtunk néhány fondorlatost, amelyekben mindig a szegény ember legkisebb fia győzi le a gonosz boszorkányt, csapja be az ördögöt, foglalja el a despota király trónját és kapja meg a királykisasszony kezét. De szép is a mesék világa! Ott minden a helyére kerül! Ott rend van és igazság és szeretet. És jóság.

Csak az a gond velük, hogy elég archaikusak. Teli vannak rég elfeledett eszközökkel, helyszínekkel, s olyan szereplőkkel, amilyenekkel ma már nem találkoznak a gyerekek. Három-négy emberöltő alatt az egész népmesei világ Atlantiszként elmerült. Most „valóságos” mesét szeretnének abból a varázslatos világból, amely messzebb van a világ végénél, az üveghegyen is túl, valahol az idők mélységes zsákjának a foltos fenekén, amikor nagyi gyerek volt Gömörország egyik kis falujában. 

– Mesélj arról, amikor a háborúban voltál! – toldja meg a kérést Marci. 

– Az nem én voltam, kicsim, hanem a nagyapám – igazítom helyre a tévedést. – Ő volt a ti üknagyapátok. Ellőtték a lábát szegénynek, úgy jött haza a háborúból, ahol az oroszok ellen harcolt. Meg is halt hamarosan, ezért nekem nem volt nagyapám. Hároméves voltam, amikor elment az angyalkák közé. Csak hogy tudjátok, milyen szerencsések vagytok, nektek van két nagyapátok, és az egyik telefonon mesél nektek. De lássuk a mesét! 

Hogyan is magyarázzam el nekik, mi a háború? Miért van az, hogy az emberek egymást bántják ismeretlenül? Pedig ha véletlenül találkoznának az utcán vagy egy vendéglőben, biztosan barátok lennének. Korai ez még nekik, ráérünk ezen tépelődni. A hadiállapot számukra egyelőre azt jelenti, hogy megáll a rendőrkocsi a ház előtt, és betelefonálnak, otthon van-e a gyerek? Merthogy karanténban kell lennie. Csupa kaland az élet: a két kisfiú kiáll az ajtóba, és boldogan integet a rendőr bácsiknak.

----------

Marci egy este elsírja magát. Fél a vírustól, fél a haláltól. Anya, apa megnyugtatja, őket nem bántja a vírus, csak a beteg öregeket. Misi, az idősebb nevetve issza a narancslét, majd elveszi a szívószálat a szája elől, s azt mondja: lélegeztetőgép. És szürcsöl tovább.

Aztán apa abból a Bibliai történetekből mesél nekik, amit ő hallgatott kicsi korában. Mese és valóság keveredik az Ószövetségtől a mai, naturalista valóságig. Misi megkérdi: Apa, ha Évának két fia volt, Káin meg Ábel, hogyan tudták benépesíteni a földet? Marci replikája: Én tudom ám, mi lett a kígyóval! Isten megbüntette, ezért mindig csúszkálnia kell, és az emberek eltapossák…

Megjelent a Magyar7 2021/51-52.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!