Bajusz- és szakállmustra Marcelházán
Szilágyi Péter, a Magyar Bajusztársaság elnöke rámutatott, a bajusz már évszázadok óta közkedvelt. „A legkorábbi bajuszábrázolás Kr.e. 500 körül született. Ez egy nemez fali kárpit, amit a mai Kazahsztán területén, Pazyrykban találtak meg” – magyarázta.
A kifent és kikent, szájzug mellé növesztett bajuszt a világ minden táján a „magyar“ jelzővel illetik. Íjfeszítő őseink viselték először, s tőlük ered a világhódító útja.
Sólyom Ferenc, a Magyar Bajusztársaság tagja, a magyar bajusz történetének kutatója portálunknak elmondta, ezt a bajusztípust huszáraink terjesztették el a világban. „Az impozáns és hatékony könnyűlovast, aki rohammal megfélemlíti az ellenséget és lesöpri a pályáról, elirigyelték Európa és más földrészek uralkodói, akik agyar főtisztekkel szerveztették meg a huszárságukat. Ezzel kapcsolatban mindent meg kellett tanulni magyarul, a lótakarótól a csákóig, és bajuszt kellett növeszteniük, legyen az érintett angol, francia, német, orosz vagy akár japán. A lóhoz közel sem engedték, akinek nem volt bajusza, ha pedig valaki gyérbajuszú volt, az kérhetett bajuszpótlást, de bajuszosnak kellett lenni” – magyarázta a szakértő.
Az egész fesztivál alatt borbélyszolgálat működött. Minden érdeklődő tapasztalt borotvaforgató kezei között találhatta magát, aki ellátta a kellő ismeretanyaggal a bátor bajuszosokat arról, hogy miként ápolják, miként tartsák tisztán az egyik legféltettebb éküket.
„Reggel, mikor lelépek az ágyról, a bal lábamat leteszem, és már meg is pödörtem a bajuszomat. Tehát azért sok munka, hogy így álljon. Szerintem ez minden bajuszos embernek ilyen, sokat kell vele foglalkozni, olyan, mint az asszony” – jegyezte meg Oláh Gyula, aki Nagysápról látogatott a rendezvényre.
Az anyaországból érkezett betyárok szerint a csók csak akkor édes, ha azt bajuszos adja, így a bajusz gondoskodást érdemel. „Kedves nejem és fő támogatóm szerint még éjjel, álmomban is, ha a fejemet fordítom, igazgatom a bajuszomat” – jegyezte meg Palotai Attila.
Lengyel Zoltán, a Felvidéki Bajusztalálkozó főszervezője szerint a cél az, hogy a fiatalabb generáció körében is népszerűvé váljon az ápolt arcszőrzet viselése. „Úgy látom, egyre több fiatal gondolkodik el azon, hogy honnan is jöttünk, milyen több száz éves hagyományok vannak mögöttünk. Főleg néptáncosok, a kultúra iránt érdeklődő emberek azok, akik bajuszt növesztenek, én remélem, hogy egyre bővül ezen fiatalok köre” – mondta a főszervező.
A magyarsághoz kötődő hagyományos értékrendre mindenképpen kapcsolódik a bajusz. ...a férfiúi minőségről már nem is beszélve – tette hozzá Sólyom Ferenc, a magyar bajusz történetének kutatója. „A bajusz megférfiasítja az arcot. Az a nő, aki még nem ismeri, hogy milyen egy bajuszos férfit szeretni, az nem tudja, hogy mi az igazi női megélése a csodának, a szerelemnek” – vallja.
Csók és szerelem ide vagy oda, a bajuszviselés sokaknál egyfajta minőségjelzővé vált, és napjainkban, újra hódító útjára indult. Sokan vallják: a bajusz értékrend és értékvállalás, s a találkozó is ezt volt hivatott hirdetni, s ezt hivatott hirdetni a jövőben is.
