2022. március 19., 14:37

Ázsiát járt sánta dervis, aki kiszélesítette a nyelvrokonságunkat

Ma 190 éve született Vámbéry Ármin, aki elsőként jutott el Közép-Ázsia fehér ember által ismeretlen tájaira és bizonyította a magyarság szélesebb nyelvrokonságát.

Vámbéry Árm
Fotó: wikipedia
Ismeretlen francia vándorfotográfus fényképe Vámbéry Árminról mint szegény dervisről egy turkesztáni karavánszerájban

A nagy Kelet-tudósunk születési éve ugyan nem biztos, mert lehet, hogy egy évvel hamarabb született, de ő maga az utóbbit állította.

A Pozsonyhoz közeli Szentgyörgyön született szegény zsidó családban. Eredeti, Wamberger Hermann nevét később magyarosította. A vezetékneve arra utal, hogy a család ősei a németországi Bambergből vándorolhattak be Magyarországra.

Az apa a fiú születése idején kolerajárványban halt meg. Édesanyja később újra férjhez ment, és a család Dunaszerdahelyre költözött, ezért tarthatták tévesen ezt a várost is Vámbéry születése helyének.

A nyomorban eltöltött gyermekkor mellett még testi bajjal is megverte az élet Vámbéryt, amikor hároméves korában megbénult a bal lába. Az alacsony, bicegő fiút sokan csúfolták a származása miatt is, de páratlan emlékezőtehetségének és alkalmazkodóképességének köszönhetőn felül tudott emelkedni a kisebbrendűségi érzésén és sok támogatót szerzett.

A dunaszerdahelyi népiskola, szabóinaskodás és házitanítóskodás után, amikor piócaszedéssel és eladással is segítette a családját, továbbra is házitanítóskodással kiegészítve az iskoláztatásához szükséges költségeket a szentgyörgyi piarista gimnáziumban, majd a soproni evangélikus líceumban, aztán pedig Pozsonyban és Pesten folytatta tanulmányait.

A magyar anyanyelvén, a héberen és a németen kívül közben még egy tucat más nyelven is megtanult (latinul, franciául, angolul, oroszul, szerbül és más szláv és skandináv nyelveken is, majd Pesten törökül is Repiczky János, a török nyelv egyetemi tanára és önzetlen pártfogója révén.

Más támogatókra is szert tett Pesten, többek közt Garay János az egyetemi könyvtár tisztje, Vörösmarty Mihány és Arany János személyében. Báró Eötvös József támogatásával került ki 1857-ben Isztambulba, ahol néhány év alatt olyannyira jártas lett a török nyelvekben és szokásokban, hogy számos előkelőség tanítónak és tanácsadójának, titkárának fogadta föl.

Közben török források alapján tanulmányokat jelentetett meg magyar történelmi vonatkozásokról, szótárt írt és eljuttatta a Magyar Tudományos Akadémiának egy középkori magyar krónika török nyelven fönnmaradt fordítását, a Tarih-i Üngürüszt. 1861-ben az MTA támogatásával Rasid efendi (= józan, derék írástudó) néven szunnita kolduló dervisként belső-ázsiai útra indult, hogy a magyarok nyomát kutassa.

Sok életveszélyes megpróbáltatáson ment keresztül, amikből tudásának, alkalmazkodóképességének és színészi hajlamainak köszönhetően sikerült kilábalnia - Hívában, Buharában és Szamarkandban, ahol az emír főtisztje idegen kémet sejtett meg benne, szunnitaként a perzsa síiták között, az emberrabló türkmének földjén át, sivatagi viharokat és skorpiócsípést is túlélve. A Mennyei Birodalomba azonban sajnos neki sem sikerült bejutnia, ahogy elődjének Kőrösi Csoma Sándornak sem.

Visszatérve Európába közzétette a tapasztalatait magyar és idegen nyelveken is, aminek köszönhetően a brit külügyminisztérium még ügynökként is alkalmazta, és nagy nehezen, a finnugristák ellenállása, református vallása és a tanulmányai befejezését igazoló okmányok hiánya dacára uralkodói kinevezéssel mégis a keleti nyelvek tanára lett a Budapesti Tudományegyetemen 1864-től a nyugdíjba vonulásáig 1904-ben.

Egyetlen gyermeke, Vámbéry Rusztem később híres radikális publicista lett.

Vámbéry Ármin elismerte ugyan a magyar nyelv finnugor eredetét, de kiegészítette azt a török rokonsággal is, előidézve ezzel az úgynevezett ugor-török nyelvészeti háború kirobbanását és a nemcsak elismert és uralkodó, hanem kizárólagosságra is törő finnugor irányzat turanizmus elleni évszázados engesztelhetetlen hadjáratát.

A vita máig sem csitult, bár egyre inkább elismert a magyar nyelv kettős eredete az urál-altaji nyelvcsaládon belül (a turáni rokonság újabb, nemzetközi tudományos elnevezése), ami a középkori hagyományaink mellett többek közt László Gyula kettős honfoglalás elméletének is kiindulópontja. (László Gyula, régész-történész, képzőművész tanár születésének 112. évfordulójáról március 14-én emlékezhettünk meg.)

Vámbéry Ármin szobra
Fotó:  dunaszerdahelyi.sk
Vámbéry Ármin szobrát négy éve avatták föl Dunaszerdahelyen

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.