Az ókori Egyiptomban is létezett szívbetegség
AMSZTERDAM. A több ezer éves múmiák vizsgálatakor kiderült, hogy a szívbetegség nem a modern kor hozadéka.
A kutatók CT készülékkel vizsgáltak meg 52 múmiát, és úgy tapasztalták, hogy az atherosclerosis, vagyis a vérlemezkék összesűrűsödése az erekben, gyakran előfordult a középkorú és idősebb egyiptomiak körében is. „Megdöbbentett bennünket, milyen sok esetet találtunk" – nyilatkozta a Kaliforniai Egyetem kutatója, Gregory S. Thomas. „Azt gondoltuk, az atherosclerosis a modern kor betegsége, pedig már 3 500 évvel ezelőtt is létezett”- tette hozzá.
A kutatási eredményeket a Nemzetközi Szív- és Érrendszeri Konferencián mutatták be Amszterdamban. Elmondták, hogy a vizsgált 52 tetemből 44-en lehetett a betegség nyomait felfedezni, míg az előjelének számító érelmeszesedés a múmiák felénél volt kimutatható. Áldozatai között volt a Thebesben élő Ahmose-Meryet-Amon hercegnő is. A nő minden bizonnyal sok zöldséget, gyümölcsöt, és kevés húst fogyasztott, ahogy a betegség megelőzéseként ajánlott rozs és búza is gyakran szerepelhetett az étlapján – a kockázati tényezőnek számító dohányt pedig hírből sem ismerte.
Figyelembe véve az ókori egyiptomiak viszonylag egészséges életmódját, Thomas és kutatótársa, a Kairói Egyetemen dolgozó Adem Allam három lehetséges okot tudott megemlíteni a szívbetegségek magas előfordulási arányára vonatkozóan. Valószínű, fontos a genetikai hajlam, de felmerül az a gyanú is, hogy az országban megtalálható sok élősködő terjesztett bizonyos gyulladásokat, amelyek megtámadták a szervezetet. Az is előfordulhat azonban, hogy vannak a szívbetegségnek eddig ismeretlen tényezői is. Az azonban valószínű, hogy a hercegnő az átlagembereknél gyakrabban fogyasztott húst, vajat és sajtot, az ételeket pedig sóban tartósították, amely bizonyítottan szívbetegséget okoz.
A kutatási eredményeket a Nemzetközi Szív- és Érrendszeri Konferencián mutatták be Amszterdamban. Elmondták, hogy a vizsgált 52 tetemből 44-en lehetett a betegség nyomait felfedezni, míg az előjelének számító érelmeszesedés a múmiák felénél volt kimutatható. Áldozatai között volt a Thebesben élő Ahmose-Meryet-Amon hercegnő is. A nő minden bizonnyal sok zöldséget, gyümölcsöt, és kevés húst fogyasztott, ahogy a betegség megelőzéseként ajánlott rozs és búza is gyakran szerepelhetett az étlapján – a kockázati tényezőnek számító dohányt pedig hírből sem ismerte.
Figyelembe véve az ókori egyiptomiak viszonylag egészséges életmódját, Thomas és kutatótársa, a Kairói Egyetemen dolgozó Adem Allam három lehetséges okot tudott megemlíteni a szívbetegségek magas előfordulási arányára vonatkozóan. Valószínű, fontos a genetikai hajlam, de felmerül az a gyanú is, hogy az országban megtalálható sok élősködő terjesztett bizonyos gyulladásokat, amelyek megtámadták a szervezetet. Az is előfordulhat azonban, hogy vannak a szívbetegségnek eddig ismeretlen tényezői is. Az azonban valószínű, hogy a hercegnő az átlagembereknél gyakrabban fogyasztott húst, vajat és sajtot, az ételeket pedig sóban tartósították, amely bizonyítottan szívbetegséget okoz.
Forrás
noinetcafe.hu