Az internetes zaklatásról

Babos Kitti 2019. szeptember 15., 11:35

Az online felületek megjelenésével rengeteg dolog átalakult. A változás sok negatívumot hozott magával, de ugyanannyi pozitívumot is, amiről sokkal kevesebbet beszélünk. Ezúttal mégis az egyik legveszélyesebb hatásról szólunk. Ilyen az interneten megjelenő zaklatás.

A zaklatás mindig jelen volt különböző formákban, így nem állíthatjuk, hogy ez az online világ terméke. Mindig is akadtak olyan gyerekek, akik az iskolában csúfolták a másikat, de a felnőttektől sem volt soha idegen a zaklatás különböző formája. Az online tér megjelenésével a zaklatások nagyobb teret kaptak, és a határok nélküli kibertérbe is beszivárogtak.

A hagyományos és az online zaklatás közötti legnagyobb különbség, hogy az áldozat zaklatása az online térben bármikor lehetséges. Hagyományos zaklatás esetében a zaklatásnak könnyű volt véget vetni, ha például a gyerek iskolát, vagy a felnőtt munkahelyet, közösséget váltott. Az online zaklatás áldozata azonban folyamatosan ki van téve a veszélynek, ezért mentálisan is jobban megviselheti a dolog.

Kutatások bizonyítják, hogy a monitor mögé rejtőzve sokkal bátrabbak, szókimondóbbak az emberek, mint szemtől szembe. Ez a zaklatás esetében sincs másképp. A személytelen kommunikáció során arc nélkül lehet támadni másokat, hiszen még csak nem is látják az áldozatot, így az agresszív magatartást nem tompítják a szemtől szembeni kommunikáció során fennálló gátlások.

Mikor beszélünk online bántalmazásról?

A szaknyelven cyberbullyingnak nevezett jelenségnek sajnos rengeteg formája és változata van, kezdve a kellemetlen kommentektől az adatok kicsalásán át az életveszélyes fenyegetésekig. A leggyakoribb a támadó jellegű hozzászólások küldése nyilvános felületeken az adott személyről, valamint a bántó, zaklató üzenetek közzététele. Súlyosabb esetben a sértett személy jó hírének  negatív irányba terelése a cél, különböző pletykák terjesztésével.

Akár a hagyományos színtereken, az online térben is jellemző a kiközösítés, a kirekesztés szándéka. Szintén a jó hír rombolásának eszköze a személyiséglopás. Ebben az esetben egy létező személy online profilját másolják le, és a nevében kommunikálnak.

Az angol cyberstalking kifejezés érzékelteti legjobban az online zaklatás azon formáját, amelynek során az áldozat online szokásait megfigyelik és folyamatosan nyomon követik.

A zaklatás egyik legsúlyosabb formája az online fenyegetés, amelynek során nyugtalanító kijelentésekkel igyekeznek azt sugallni, hogy a zaklatott személy rettegjen, mert a zaklató bántalmazni fogja. Sajnos, egyre elterjedtebb az úgynevezett szexting is, amikor a zaklató kéretlen szexuális tartalmú szöveget, fotót, videót küld az áldozatnak. Ami a legszörnyűbb, hogy a fiatalok ebben a kategóriában is érintettek.

A média szerepe

Az elmúlt pár évben a média is egyre többet foglalkozik a témával, hiszen rengeteg olyan esetről hallhattunk, amikor  12–15 éves gyerekek követnek el öngyilkosságot az online zaklatás miatt.

A legismertebb annak a kanadai lánynak az esete, aki a legnagyobb videómegosztó felületen kért segítséget a gúnyolódások miatt, ám mire észrevették volna, hogy mennyire szenved, öngyilkos lett. Akárcsak az a 14 éves amerikai lány, aki bőrbetegsége miatt vált a zaklatók célpontjává, vagy az a kislány, akit a testsúlya miatt gúnyoltak. Ezek a szörnyű tragédiák mind arra figyelmeztetnek, hogy a jelenséggel foglalkozni kell, és tájékoztatni kell a fiatalokat, hogy ne féljenek segítséget kérni.

Képgalériánk:

A média szerepe is fontos, bár a szenzációhajhász cikkek az öngyilkosságokról nem viszik előbbre a probléma megoldását, de így is szükség van a figyelemfelhívásra. Minél többet foglalkozunk a dologgal, annál több áldozat érezheti úgy, hogy nincs egyedül és a problémája megoldható.

Az Unicef is több oktatóvideót tett közzé a szülők és a gyerekek számára, hogy minél tudatosabban lépjenek fel a zaklatás ellen. Természetesen rengeteg film is készült a témában, sőt napjaink egyik legnépszerűbb a „13 okom volt” című sorozat is a zaklatás súlyosságát és esetleges visszafordíthatatlan következményeit mutatja be az áldozat szemszögéből.

Mit tehetünk ellene?

Mivel a gyerekek és a fiatalok a legvédtelenebbek az online zaklatásokkal szemben, a legfontosabb, hogy a szülők és a tanárok megismertessék velük a jelenséget. Az őszinteség és a bizalom a leghatékonyabb fegyver az ilyen zaklatások ellen. Ezért nagyon fontos megértetni a gyerekkel, hogy őszintén mondják el a szülőnek vagy a tanárnak, ha ilyet tapasztalnak. A bántalmazott fél nem felelős a dologért, és ezt mindig tudatni kell vele.

A kiszolgáltatott gyerek természetesen szeretne megszabadulni a durva üzenetektől, ám ez a legrosszabb lépés, amit tehet. A bizonyítékokat meg kell őrizni, hiszen a későbbiekben felhasználhatóak a zaklató ellen.

A zaklató fél kilétére csak az esetek ötven százalékában derül fény, ha azonban például egy osztálytársról van szó, fontos, hogy a tanár elbeszélgessen vele, szembesítse azzal, amit tett, hiszen ilyen esetekben a szemtől szembeni kommunikáció általában elegendő, és meggátolja a további zaklatást.

Ha a zaklató kiléte ismeretlen, fontos, hogy a bizonyítékok mentését követően tiltsuk le az adott profilt. Minden esetben fontos, hogy az áldozat ne reagáljon, hiszen a zaklató célja éppen a figyelem felkeltése és a célszemély nyugtalanítása. Ha a zaklató azt tapasztalja, hogy elérte a célját, és kihozta sodrából az áldozatot, nem fog leállni. Ezért fontos, hogy ne reagáljunk, de figyeljünk, és tegyük meg a megfelelő lépéseket, ami a helyzet súlyosságától függően akár rendőrségi feljelentés is lehet. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/37. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS