Az influenza nem sima megfázás, ki kell feküdni
Az influenza nem egyszerű megfázás, hanem magas lázhoz, hosszan tartó betegséghez, egyes esetekben pedig súlyos egészségügyi szövődményekhez vezethet. A legjobb hosszú távú védelem az évenkénti oltás.
Lukáš Olšavský, a Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvosi Kara Általános Orvostani Klinikájának és az Agel Kassa-Šaca Egyetemi Kórháznak a vezetője elmagyarázta, mi az influenza, és megcáfolta a leggyakoribb tévhiteket.
Olšavský az influenzát akut, rendkívül fertőző légúti megbetegedésként határozza meg, amelyet influenzavírusok, elsősorban az A és a B típus okoznak. Főként köhögéskor, tüsszentéskor, beszéd közben vagy szoros érintkezés során felszabaduló apró részecskék útján terjed. A kappangási idő általában egy-négy nap. A betegség lázzal vagy hidegrázással, fej-, izom- és ízületi fájdalommal, illetve kifejezett fáradtsággal kezdődik. A legtöbb ember szerinte nagyjából egy hét alatt felépül, a köhögés és a gyengeség azonban tovább is elhúzódhat.
A betegség vírusos vagy azt követő bakteriális tüdőgyulladáshoz, az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a szívelégtelenség vagy a cukorbetegség állapotának romlásához vezethet. A legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak például az idősek, a kisgyermekek, a várandós nők és a legyengült immunrendszerű személyek. Míg a nátha fokozatosan indul, és az orrdugulás dominál, az influenza hirtelen jelentkezik.
Az influenza enyhe lefolyása esetén a kezelés alapja szerinte az ágynyugalom, a megfelelő folyadékbevitel, valamint a láz és a fájdalom csillapítására szolgáló lázcsillapítók. Antibiotikumok csak CRP-teszttel igazolt bakteriális szövődmény esetén hatásosak. „Az antivirális szerek olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a vírus szaporodását. Akkor a legnagyobb a hasznuk, ha a panaszok kezdetétől számított 48 órán belül megkezdik a szedésüket, a kórházban ápolt, súlyos állapotú vagy veszélyeztetett betegeknél azonban a lehető leghamarabb, sőt akár később is alkalmazzák őket” – állítja Olšavský, és emlékeztet, hogy a leghatékonyabb megelőzés továbbra is az évenkénti őszi oltás.
Az ellenanyagok szerinte 10-14 nap alatt képződnek, ezért Európában jellemzően szeptemberben és októberben oltanak. Az oltásnak később is lehet értelme, ha a vírus még kering.
Ha valaki az oltás után elkapja az influenzát, az nem jelenti azt, hogy az oltóanyag váltotta ki, mert maga a vakcina nem okoz betegséget. „Inaktivált vagy pontosan meghatározott vírusrészeket tartalmaz, amelyek nem képesek szaporodni” – teszi hozzá Olšavský, majd megjegyzi, hogy oltás után enyhe fájdalom jelentkezhet a beadás helyén, rövid ideig tartó fáradtság vagy emelkedett testhőmérséklet is, ami az immunrendszer természetes reakciója. Ha valaki röviddel az oltás után megbetegszik, a leggyakoribb ok az, hogy még a védő ellenanyagok kialakulása előtt fertőződött meg, vagy esetleg más vírusos betegségről van szó.
Azt a tévhitet, hogy az egészséges és aktív embernek nincs szüksége oltásra, Olšavský azzal cáfolja, hogy az oltás nemcsak az egyén védelmét szolgálja, hanem a környezet iránti felelősségvállalást is kifejezi. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy egyetlen oltóanyag sem nyújt abszolút védelmet. Szerinte elsődleges célja a betegség súlyos lefolyása kockázatának jelentős csökkentése.
Arra a kérdésre, hogy biztonságosak-e az oltóanyagok, a klinikavezető azt válaszolja, hogy régóta használt, alaposan ellenőrzött oltóanyagok közé tartoznak. „A forgalomba hozatal előtt szigorú minőségi, hatékonysági és biztonsági értékelésen esnek át. A mellékhatások általában enyhék és rövid ideig tartanak” – magyarázza, hozzátéve, hogy magának az influenzának a kockázatai összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint az oltásé.
Az oltással csökkenti az influenzás megbetegedés és szövődményeinek kockázatát, védi az egészségét, munkateljesítményét és jó közérzetét ősszel és télen, segít megvédeni környezetét, kollégáit és családtagjait is. Az oltás gyors, biztonságos, és csak néhány percet vesz igénybe”
– közölte Olšavský.
