Az építmények utólagos legalizálása nem feltétlenül lehetetlen feladat
Nem feltétlenül jelent katasztrófát Szlovákiában, ha a telkünkön egy olyan építményre bukkanunk, amely a múltban nem esett át a teljes hivatali procedúrán. Még a legbonyolultabbnak tűnő esetekre is léteznek gyors és biztonságos megoldások. Az építmények utólagos legalizálásának, vagyis a fennmaradási engedély megszerzésének megvannak a maga világos szabályai, de megfelelő szakmai irányítás mellett a folyamat zökkenőmentes lehet.
A Szlovák Építőmérnöki Kamara (SKSI) által készített legújabb epizódjában Vladimír Štvrtecký, a kamara engedéllyel rendelkező mérnöke, valamint Roman Skorka, a szlovák Területrendezési és Építésügyi Hivatal (UUPV) építésügyi és kisajátítási szekciójának vezérigazgatója egy érsekújvári kerti lak példáján keresztül magyarázta el a pontos eljárást.
A terepi példa rávilágított: abban a pillanatban, amikor az ingatlantulajdonos szembesül azzal, hogy az épület kataszteri bejegyzéséhez nem elegendőek a saját, laikus ismeretei, egy szakmailag felkészült, jogosultsággal rendelkező személyt kell bevonnia a folyamatba.
Vladimír Štvrtecký rámutatott, hogy a szakértő személyesen méri fel a helyszínt, alaposan átvizsgálja az egész objektumot, és pontosan meghatározza, rendben van-e minden. Amennyiben szükséges, azt is előírja, milyen javító intézkedésekre vagy építészeti beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy az építmény jogi és műszaki szempontból is megfeleljen az előírásoknak.
Amikor a hivatalos kérelem benyújtásra kerül az építésügyi hivatalhoz, és megindul a közigazgatási eljárás, a hivatalnokok elsődlegesen az ellenőrizhető kritériumokra fókuszálnak. Roman Skorka elmondása szerint az építésügyi hivatal az utólagos legalizációs kérelem elbírálásakor mindenekelőtt a telek tulajdonviszonyait vizsgálja, valamint azt, hogy az építmény összhangban van-e az adott település hatályos és kötelező érvényű területrendezési dokumentációjával.
A hivatal csak ezen alapkövetelmények ellenőrzése után kezdi meg az építmény műszaki sajátosságainak értékelését. Az olyan alapvető feltételek, mint a mechanikai ellenállás, a stabilitás vagy a higiéniai előírások vizsgálatakor az építésügyi hivatal elsősorban a benyújtott tervdokumentációra támaszkodik, amelyet egy engedéllyel rendelkező szakember az aláírásával és a pecsétjével garantál.
Skorka kifejtette továbbá, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárás során a hivatal bár támaszkodhat a mérnök által készített dokumentációra, ugyanakkor fizikai helyszíni szemlét is elrendelhet. Az ügyintéző az eljárás alatt ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, mint korábban a tulajdonos: többek között azt is ellenőrzi, hogy az épület nem esik-e föld feletti vagy föld alatti közműhálózatok védősávjába. Ezt az érintett hatóságok és az infrastruktúra-üzemeltetők állásfoglalásaival is igazolni kell.
A kamarai mérnök korai bevonásának legnagyobb előnye az, hogy a tulajdonos mindenfajta pénzügyi kockázat nélkül vészeli át a folyamatot. Egy tapasztalt szakember tökéletesen ismeri a jogszabályi hátteret, és már az első szemrevételezés során pontosan fel tudja mérni, mik lesznek az építésügyi hivatal elvárásai, és milyen buktatók merülhetnek fel.
Štvrtecký szerint így a kerti lak tulajdonosának nem kell a törvénykönyveket bújnia, hiszen a mérnök már a legelején egyenesen megmondja, van-e egyáltalán értelme belevágni a legalizációs eljárásba.
A gyakorlatban a mérnök időben képes felismerni az objektum állapotát, a közművek jelenlétét, valamint a vagyoni viszonyokat, és bármilyen építmény esetében a legjobb és leghatékonyabb megoldást tudja javasolni. Az épületek elbírálásának menete elviekben teljesen megegyezik, függetlenül attól, hogy egy kisméretű kerti faházról, garázsról, előtetőről vagy egy nagyméretű családi házról van szó – pontosított Skorka.
Abban a pillanatban, hogy az engedéllyel rendelkező tervező az aláírásával és a körbélyegzőjével látja el a dokumentumokat, teljes felelősséget vállal. Az építésügyi hivatal munkatársa szintén a szakmailag felkészült személyekre támaszkodik, amikor az építmény paramétereit a közérdeket védő szabályozások tükrében értékeli.
A hivatalnok hangsúlyozta: a kamarai mérnöki pecsétet a szakemberek többéves képzés, sokéves szakmai gyakorlat és szigorú vizsgák után kapják meg, ami a lakosság számára az abszolút minőség és biztonság garanciáját jelenti.
