Az elsősegélynyújtás életet menthet
Évi 1,25 millió ember. Ennyien halnak meg az utakon világszerte, közlekedési baleset következtében. Szlovákiában tavaly 250 ember nem érkezett meg a munkahelyére, az otthonába, mert az utakon vesztette életét. A szomorú statisztikához tartozik még az 1127 súlyos és 5757 könnyebb sérült is. Több baleset megelőzhető lett volna és sok ember életét meg lehetett volna menteni, ha időben jutnak elsősegélyhez. Szeptember 8-a, az elsősegélynyújtás világnapja, aktuális tehát a kérdés, vajon tudunk-e segíteni, ha a helyzet megkívánja?
2017-ben nálunk, a közlekedésrendészet adatai szerint, több mint 14 ezer baleset történt az utakon, ezek harmadában, az anyagi kár mellett, egészségügyi következményekkel is számolni kellett. Az egyre növekvő autóforgalom és a nem megfelelő úthálózat miatt még körültekintőbben kell vezetni, ám sok balesetet még így sem lehet elkerülni.
Rengeteg függ tehát lélekjelenlétünktől, képesek vagyunk-e segíteni a balesetek sérültjein addig, míg a mentők megérkeznek. Sokan attól félnek, hogy esetleges segítségnyújtásukkal többet ártanának, mint használnának a rászorulónak, ez azonban rossz megközelítés. A tétlenség akár emberéletbe is kerülhet. A Szlovák Vöröskereszt tanfolyamain bárki elsajátíthatja az elsősegélynyújtás alapszabályait.
Ha részesei vagyunk, vagy belecsöppenünk egy közúti balesetbe, a legfontosabb, hogy higgadtak maradjunk és körültekintők. Hívjuk a 112-es számon a mentőt. Amennyiben saját magunkat biztonságban tudjuk – figyelmeztető fényjelzést, háromszöget és reflexiós mellényt használva – akkor mérjük fel a sérültek állapotát és próbáljunk meg a mentő kiérkezésig tenni valamit értük.
Akár kihangosított telefon mellett, szakember útmutatásai alapján – mellkasra gyakorolt erőteljes nyomásokkal – is el tudjuk kezdeni például az újraélesztést, vagy ujjaink, esetleg tenyerünk sebre tapasztásával meg tudjuk akadályozni a súlyosabb vérzést. Égési sérültek esetén legfontosabb teendőnk, hogy az érintett felületre vizet juttassunk.
Míg a mentők kiérkeznek, addig átlagosan 10-12 perc is eltelhet, ezért nagyon fontos, hogy ne tétlenül, idegesen topogva várakozzunk, hisz ennyi idő bőven elég például ahhoz, hogy kivérezzen egy ember.
Mint ahogy a betegségeket, a közlekedési baleseteket is könnyebb megelőzni, mintsem a következményeit felszámolni. Ezért fontos, hogy mindig teljesen józanul – alkoholt nem fogyasztva és erős nyugtatók nélkül – üljünk a volán mögé. Kössük be magunkat! Menet közben ne telefonáljunk és ha messzi útra indulunk, két óránként álljunk meg egy tízperces pihenőre. Ilyenkor szálljunk ki a kocsiból, járjunk egyet, igyunk vizet.
Mindig tartsuk be az előírt sebességet, a közlekedési szabályokat és vezessünk körültekintően, gondoljunk a potenciális veszélyhelyzetekre. Csakis jó műszaki állapotban lévő gépjárművel induljunk útnak, amiből nem hiányozhat a kellően felszerelt elsősegélydoboz sem.
S ha mégis megtörtént a baj, ne pánikoljunk, hanem higgadtságot magunkra erőltetve próbáljunk meg segítséget nyújtani. Addig míg meg nem érkeznek a mentők. Lehet, hogy ezzel valakinek megmentjük az életét.
