2022. augusztus 9., 16:52

Az első magyar humanista főpap

Magyarországon a 15. század negyvenes–ötvenes éveiben, a fél évszázadon át uralkodó Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) halálát követően, akinek nem volt fiúörököse, meglehetősen kaotikus állapotok alakultak ki. A trónutódlás ügyét nem sikerült igazán megoldani, csak húsz évvel később, Hunyadi Mátyás (1443–1490) 1458-ban történt királlyá választásával állt helyre a rend.

Tudós főpap
Vitéz János
Fotó: Wikipédia

Ezekben a mozgalmas évtizedekben az egyik meghatározó magyar főúr Hunyadi János, jeles törökverő hadvezér, erdélyi vajda, majd országkormányzó volt, akinek szellemi vezetője és jobbkeze, leveleinek stilizálója Vitéz János, a későbbi nagyváradi, majd esztergomi érsek volt. Az ő tevékenységét az iskolai tankönyvek elsősorban Hunyadi Mátyással kapcsolatban emlegetik, pedig már Luxemburgi Zsigmond udvarában is forgolódott, majd a rövid ideig regnáló Albert és Ulászló király titkára volt, a Bécsi Egyetemen is tanult, noha ott végül nem szerzett oklevelet és tulajdonképpen önmagát művelve küzdötte fel magát arra a szellemi magaslatra, ahonnan ráláthatott az európai, elsősorban az itáliai kulturális eseményekre és nagy becsben tartott levelezőtársa lehetett a korabeli hatalmasságoknak, köztük a mindenkori egyházfőnek is, akinél számos esetben eredményesen „lobbizott” magyar ügyekben.

Törökverő
Hunyadi János
Fotó:  Archívum

A Hunyadi gyermekek nevelője

Hunyadi János két fiát: Lászlót és Mátyást is ő nevelte, oktatta őket a latin és görög nyelvre, az alapvető politikai ismeretekre és bevezette őket a filozófiába is. Maga számtalan levelet írt, de egyéb írásait is nagyra tartották nemcsak a kortársak, hanem az utókor is. Ezeket az írásokat tekintik a magyarországi humanista irodalom alapozó műveinek.

Valamikor 1408-ban, a ma Horvátországban található Zrednán született és bár Vitéz Jánosként emlegetik, ő maga így sosem nevezte magát, egy 1440-ben keletkezett okiratban például Joannes de Zredna néven szerepel.

Hunyadi Jánosnak köszönhetően emelkedett egyre feljebb az egyházi hierarchiában, és már nagyváradi érsekként sikerült meggyőznie az egyházmegyéjében élő nemességet, hogy segítse Hunyadi János törökellenes hadjáratait. A történészek szerint még az 1456-os nándorfehérvári győzelemben is fontos szerepet játszott. A kiváló hadvezér halála azonban ismét kaotikus helyzetet okozott Magyarországon, és a Hunyadi család ellenfelei nem is hagyták ki az alkalmat, hogy végleg leszámoljanak a kormányzó családjával és megkaparintsák tekintélyes birtokaikat. Vitéz Jánosnak, befolyása és külföldi kapcsolatai révén azonban sikerült kivédenie a legveszedelmesebb támadásokat, noha azt nem tudta megakadályozni, hogy Hunyadi Lászlót a Cillei és a Garai liga ármánykodásának következményeként kivégezzék.

Vitéz János tanítványa
Hunyadi Mátyás
Fotó:  Wikipédia
Mint ismeretes, a fiatalabb Hunyadi fiút, Mátyást túszként Prágába vitték, de hogy két évvel később Budán már királlyá koronázták, abban is fontos szerepe volt Vitéz Jánosnak, mivel sikerült a magyar főurak többségét az alig 15 éves fiatalember pártjára állítani. Igaz persze az is, hogy a „cseh király”, Pogyebrád György súlyos feltételekkel engedte szabadon a leendő magyar uralkodót: 80 ezer arany és a Pogyebrádi Katalinnal kötendő frigy volt az ára.

A későbbi években is komoly szellemi és politikai támasza volt Vitéz János Mátyásnak, akihez tehetséges unokaöcsét, Borbála húgának a fiát, a később Janus Pannoniusként elhíresült kiváló költőt, Csezmicei Jánost is „beprotezsálta” és végül püspöki címet is szerzett számára.

Csezmiczei János
Janus Pannonius
Fotó:  Wikipédia

A pozsonyi egyetem

Mátyáshoz hasonlóan Vitéz János is kedvelte a szép könyveket, esztergomi rezidenciáján a Corvinákkal vetekedő köteteket gyűjtött össze, ezen kívül mint a tudományok, például a csillagászat nagy kedvelője külföldi tudósokkal tartotta a kapcsolatot, többüket végül sikerült megnyernie, hogy vállaljanak professzori teendőket az általa életre segített pozsonyi egyetemen, a ma Academia Istropolitana néven ismert felsőoktatási intézményben. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy akkoriban universitasnak, studium generalenak nevezték, az Academia Istropolitana elnevezés csak 1774-ben Xystus Schier Memoria Academia Istropolitana seu Posoniensis című könyvében szerepel először.

A pozsonyi univerzitás létrehozásának költségeit szinte kizárólag Vitéz János állta. Nemzetközi tekintélyét bizonyítja, hogy a kor elismert tudósai – Regiomontanus, a kor legnagyobb csillagásza, az itáliai Giovanni Gattia teológus, Aurelius Brandolini, a szónoklattan tudora, Péter mester orvosprofesszor stb. – fogadták el a felkérését, többüket a bécsi egyetemről csábította el Pozsonyba. Egy-két év alatt jelentős számú hallgatója is támadt az univerzitásnak, amelynek kezdettől fogva négy kara volt és a pápa minden szükséges privilégiumát és felhatalmazását elnyerte.
Universitas
Az Academia Istropolitana épülete napjainkban
Fotó:  Wikipédia

Vitéz János kegyvesztése

Nyilván hosszú életű lehetett volna, azonban az országban feszültté vált a helyzet Mátyás külpolitikai ambíciói miatt. Miután a törökökkel egyfajta status quot sikerült kialakítania a déli határvidéken, elsősorban az ország nyugati szomszédságában fekvő területek feletti befolyás megszerzését tűzte ki célul. Csehországot – talán ifjúkori megaláztatásai miatt is – szerette volna hatalma alá gyűrni, volt apósa, Pogyebrád György azonban ellenállásra buzdította alattvalóit és a lengyelekkel szövetkezve alaposan megnehezítette a magyar uralkodó dolgát. Az elhúzódó hadműveletek rengeteg pénzt felemésztettek, ezért Mátyás egyre nagyobb adókat vetett ki, hogy a kincstárat feltöltse, de a zsoldos seregek fizetése, a különböző váratlan kiadások minden tartalékot felemésztettek. Az országon belül egyre nőtt az elégedetlenség, ráadásul Kázmér lengyel király fia is komoly sereggel jelent meg a Felvidéken, mivel származása folytán (Albert király unokája volt) igényt tartott a magyar trónra. Több magyar főúr támogatta ezt az igényét, de Vitéz János is korábbi tanítványa ellen fordult, mivel úgy ítélte meg, hogy Hunyadi Mátyás külpolitikájával romlásba döntheti az országot.

Miután a király még időben értesült az ellene szervezkedő csoportosulás ügyködéséről, szinte lóhalálában hazatért cseh földről és különböző ígéretekkel meggyőzte az elégedetlenek, hogy bízhatnak a jóindulatában, ha hívei megmaradnak. Vitéz Jánost is kibékítette, de igazából nem felejtette el, hogy ellene fordult és lényegében várfogságra kényszerítette őt. A jeles főpapot az is elkeseríthette, hogy gyakorlatilag riválisa, Beckensloer János egri püspök lett a „felügyelője”. Őt Mátyás az utolsó években megkülönböztető figyelemben részesítette, sőt 1474-ben esztergomi érsekké is kinevezte. A magyar urak azonban később nem kis kárörömmel vették tudomásul, hogy Beckensloer elárulta Mátyást és III. Frigyeshez szökött, miközben komoly összegeket is magával vitt.

Vitéz Jánost azonban ez már nem vigasztalhatta. 550 évvel ezelőtt, 1472. augusztus 9-én elhunyt. Életéről csak egy komolyabb monográfia született, ezt az ürményi születésű Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök írta és adta ki 1879-ben.

Az általa alapított pozsonyi egyetem sem bizonyult hosszú életűnek. Mátyást egyéb problémák kötötték le, és mivel a működéséhez szükséges pénzforrások gyorsan elapadtak, az intézmény még az 1470-es évek derekán gyakorlatilag megszűnt.

Még megmaradt
Vitéz János esztergomi síremlékének fedlapja
Fotó:  Wikipedia/Thaler Tamás
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.