Az életszínvonal összefügg a korrupció orvoslásával

Pozitívumnak számít, hogy egyre több kulcsfontosságú közszereplő tekint úgy a korrupcióra, mint olyan jelenségre, amely valóban hat az életszínvonalra, illetve arra, hogy miként lehet élni Szlovákiában – szögezte le a Transparency International Slovensko igazgatója, Gabriel Šípoš.

"Most adódik a kérdés, hogy a politikai elithez tartozók hogyan lesznek majd képesek viszonyulni a problémához, illetve azokra valós megoldásokat találni. Több jele is van annak, hogy sokaknak érdekében áll a korrupció kérdésének megoldása, például a sikeres üzletemberek részéről is. Ez egy jelzés, hogy az emberek a versenyszférában is tudatosítják: Szlovákiában viszonylag nehéz előbbre lépni anélkül, hogy a korrupció kérdését rendeznénk" – fűzte hozzá Šípoš.

Az „Állítsuk le a korrupciót!“ alapítvány két sikeres vállalkozó: Miroslav Trnka és Michal Bláha nevéhez fűződik. Azóta már több mint 130 beadványt kaptak, azoknak hozzávetőleg a fele anonim. Ahogy Branislav Ondrášik a SITA hírügynökségnek elmondta, különféle gondokkal szembesülnek. Gyakori problémának számít a korrupció túl széleskörű értelmezése és a nyilvánvaló bizonyítékok nélküli jelzések. Bizonyos esetekben az alapítvány kész együttműködni az állami intézményekkel, hiszen az nem pótolhatja az ő tevékenységüket. Hozzátette: egyes esetekkel kapcsolatban már jogi segítséget is nyújtanak.

Ondrášik az alapítvány további tevékenységével kapcsolatban elmondta: a korrupciós ügyeket bejelentők gyakran nehezen tudnak visszatérni a munka világába. Ezért azon is kell gondolkodni, hogy miként lehetne megkönnyíteni a visszatérésüket. Az oktatás terén azt akarják elérni, hogy a fiatalok készen álljanak tisztességesen szembenézni a korrupciós helyzetekkel. Ondrášik hangsúlyozta: azt akarják elérni, hogy a közvélemény ne tartsa olyan szokványos hétköznapi ügynek a korrupciót, amelyen nem lehet változtatni.

A bazini (Pezinok) Speciális Büntetőbíróság nemrég döntött a Salmanovovec-ügyben, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy a vállakozók politikai körökhöz kötődnek. Az ügyész záróbeszédében a bírósághoz fellebbezett abból a célból, hogy állítsa fel a korrupció konkrét megnyilvánulásainak új mércéit.

Ha a polgárok a társadalmi életben korrupciógyanús eseteket észlelnek, s az emiatti elégedetlenségük civil megmozdulásokhoz vezet, illetve változásokat követelnek az állam legmagasabb szintű posztjain, akkor a bíróságnak kötelessége figyelembe venni a polgárok korrupcióval szembeni intoleranciáját, aminek azután tükröződnie kell a korrupciós ügyek bírósági ítéleteiben is – szólította fel az ügyész a bíróságot.

A Transparency International korrupciós ranglistáján 2014-ben Szlovákia 175 ország közül az 54. helyen végzett, ami 6 hellyel jobb a 2013-as eredménynél. Ez azonban a 6. legrosszabb helyezés az Európai Unió tagországaiban. Ennél rosszabb helyezést csak Horvátország, Olaszország, Románia, Bulgária és Görögország ért el.