Az „alvó oroszlán“ és társai
2004-től azzal a céllal rendezik meg világszerte a hepatitis világnapját, hogy felhívják a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, azaz kialakulásának okaira és korai felismerésének jelentőségére. Öt vírustípust különböztetünk meg/ A, B, C, D, E /, közülük a B és a C típus fertőzése azért is veszélyes, mert hordozója akár évtizedekig / 20-50 év/ tünetmentes maradhat, miközben a fertőzés ma mintegy félmilliárd embert érint a világon.
Azért épp július 28-a a világnap időpontja, mert ez az amerikai Nobel-díjas orvos, Baruch Blumberg születésének évfordulója. Ő fedezte fel a hepatitis B vírust. A hepatitis A vírus a tápcsatornán keresztül, azaz szájon át kerül a szervezetbe, míg a hepatitis B vírussal szexuális úton, vérrel és testnedvek által fertőződhetünk meg.
A hepatitis C-vírusfertőzést a WHO sokáig alvó oroszlánnak nevezte, hiszen az ebben szenvedők többsége nem sejti, hogy vírushordozó,
pedig a világon 200 millióra tehető a krónikus hepatitis C vírus által fertőzöttek száma. A vírus a véráramba kerülve okozhat fertőzést, ezért komoly kockázati tényezőnek számít az intravénás droghasználat, a tetoválás, a piercing, és az 1992-ig alkalmazott vérátömlesztések.
A betegség kezelés nélkül egyre súlyosbodik.
Kezelés mellett viszont gyógyítható, míg a krónikus hepatitisz B tartósan jól kezelhető. A hepatitis D vírus csak akkor tudja megfertőzni a szervezetet, ha egyidejűleg vagy korábban az egyén hepatitis B vírussal is megfertőződött, mert az csak a B vírus segítségével képes szaporodni, annak fehérjeburkában megbújva. A krónikus hepatitis D-fertőzés gyakran májcirrózis kialakulásához vezet.
A krónikus májbetegséget Magyarországon a vezető halálozási okok között említik, évente 6–8000 ember hal meg májzsugorban, amely vagy a hepatitis fertőzések, vagy az alkoholos májkárosodás következménye. A fertőzések a lakosság egy százalékát érintik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezéséhez, amelynek az a célja, hogy olyan mértékben szorítsa vissza a krónikus vírushepatitiszek elterjedését, hogy legkésőbb 2030-ra már ne jelentsenek népegészségügyi problémát, már több mint 160 ország csatlakozott.
Magyarországon mintegy 100 000 ember él hepatitisz B és C vírusfertőzéssel. Tünetek hiányában kb. 75%-uk nem is tud betegségéről. A tünetek jelentkezése és a betegség késői diagnosztizálása esetén a kezelés már sokkal költségesebb, a gyógyulás esélye pedig jelentősen csökken.
