Az Apple nyakát szorongató Európai Unió ünnepe és J. K. Rowling soha véget nem érő kálváriája
Kisebb válságban van az Apple, amelynek nemcsak ikonikus telefonjai nem fogynak jól, de még az EU is folyamatosan megadásra kényszeríti. Csütörtökön volt az Európa-nap, amelyen 1985 óta az európai egységet és békét ünnepeljük. S évek múltán sem csitul J. K. Rowling harca, amelyet korábbi, transzfóbnak titulált kijelentései miatt kénytelen vívni.
Olvasom, hogy az Apple olyan lépésre kényszerülhet, amire a márka legendás alapítója és felvirágoztatója, Steve Jobs sem volt hajlandó: olcsó iPhone-t gyártani. Persze az olcsóság az Apple esetében igencsak relatív, hiszen ma is találunk olyan, pénztárcabarátnak titulált készüléket a cupertinói cég felhozatalában, amely négyszáz euró felett kezdődik.
Az elmúlt hetekben ugyancsak kellemetlen hírekkel kellett szembenézniük. Noha az okostelefon-eladások globális szinten 10%-al nőttek, az iPhone iránti kereslet ugyanennyivel csökkent, ahogyan az Apple negyedéves bevételei is 4%-al elmaradnak a tavalyi időszakhoz képest. Ennek ellenére a cég részvényárai nőttek, köszönhetően az elmúlt esztendő kiugróan magas eredményeinek – amelyek az Apple szerint egyben magyarázatot is adnak a csökkenésre.
Az újabb növekedést az idei újdonságoktól és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetésektől várják, noha az Apple már évekkel ezelőtt elveszítette innovatív és úttörő szerepét a technológiai színtéren. Sokak szerint épp Jobs halálával tűnt el a kreativitás, s ha jobban megnézzük a képet, láthatjuk, hogy a cupertinói cég azóta jobbára szoftveres színtéren fejlesztett és alkotott igazán nagyot.
Ezt leszámítva évről évre próbálják gondosan becsomagolni és eladni jóformán ugyanazt a terméket. Az iPhone és az iPad újabb szériáinál nem győzik hangsúlyozni, hogy az mennyivel gyorsabb és erősebb mint az előző (nem mintha az ne lenne elegendő már professzionális felhasználásra is), ám ennyi idő után mindez már-már nevetségesnek hat.
Hol van ez ahhoz képest, amikor Steve Jobs kiállt a színpadra, s megkérdezte a közönséget, hogy tudják-e, mire való a farmernadrágok jobb oldalán lévő kis zseb? Aztán a kamera Jobs nadrágjára fókuszált, aki az említett rekeszből előhúzta az első iPod Nano zenelejátszót, mondván, most már mindenki tudni fogja, mire jó.
„Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" – jelentette ki 1950. május 9-én Robert Schumann francia külügyminiszter, aki egy szén- és acélipari közösség létrehozására tett javaslatot.
Az Európai Unió alapkövének is tekintett Schumann-nyilatkozatban felvázolt terv célja az volt, hogy összekapcsolja Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg gazdaságait, s elejét vegye egy újabb háború kitörésének.
Az EGK már egy tagállamok közti egységes piac létrehozását tűzte ki célul, szabad áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerő-mozgással. Az EGK-t később Európai Közösséggé (EK), majd Európai Unióvá (EU) alakították át.
Az Európa-napot először 1964-ben ünnepelte az Európa Tanács, 1985-ben pedig az Európai Unió hivatalos ünnepévé tették. Szlovákia és Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott a szövetséghez, a húsz éves évforduló távlatából pedig akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy mit ígért és mit adott az EU-tagság.
Az, hogy időközben a gazdasági és politikai érdekek milyen irányba vitték el az államszövetséget, már más lapra tartozik. Ahogyan az is, hogy a kétségtelen előnyök mellett milyen hátrányokkal járt a tagság a nemzetgazdaságokra nézve – gondoljunk csak a cukorgyártás leépítésére.
Végezetül vessünk egy pillantást J. K. Rowling szabadságharcára, amelyet már lassan 4 éve kénytelen vívni korábbi, transzfóbnak titulált kijelentései miatt. A történet röviden: a Harry Potter-sorozat írónője 2020 nyarán egy „menstruáló embereket” emlegető cikkhez kommentelt ironikusan, miszerint biztosan van megfelelőbb szó az emberek helyett. Menstruálni ugyanis csak a biológiai értelemben vett nők tudnak, állította a klasszikus feminista értékeket valló Rowling.
Hiába mondta, hogy nem a transz emberekkel van problémája, hanem azzal, hogy több államban is pszichológiai vizsgálat és életkori megkötés nélkül lehetséges nemátalakító műtétet kérelmezni. Hiába hangsúlyozta, hogy ha elfogadjuk, hogy nincs különbség a nemek között, akkor a nők nehezebben lesznek védhetőek a férfierőszakkal szemben. Az írónő fő bűne a mai napig az, hogy nem kért bocsánatot és továbbra is kitart a véleménye mellett. Nem beszélve arról, hogy a cancel culture képviselői is kóstolgatták.
Az elcsitulni látszó kálvária áprilisban kapott újra lángra, miután Rowlingot közösségi oldalán megkérdezték, hogy a Harry Potter-filmek sztárjai bocsánatot kértek-e már tőle.
„Azok a hírességek, akik egy olyan mozgalom szolgálatába álltak, amely a nők nehezen kivívott jogainak csorbítására törekszik, és akik arra használták a platformjukat, hogy szurkoljanak a kiskorúak nemváltoztatásához, tartsák meg a bocsánatkérésüket azoknak a traumatizált nemváltoztatóknak, akik visszatérnének az eredeti nemükhöz, vagy a továbbra is kiszolgáltatott nőknek” – fogalmazott az írónő.
Annyi biztos, hogy 2020 nyarán Rowling vékony jégre lépett. Aki elolvassa az írónő állításait, az láthatja, hogy egy minden téren túllihegett és felfújt dologról van szó.
Egy feminista írónő felvállalta saját véleményét, amire valóságos boszorkányüldözés volt a válasz. Ez lenne hát a szólásszabadság napjainkban?
